Lakossági tájékoztató a medvelátogatások megelőzése érdekében

(0 Szavazat)40 megjelenítés

Hargita Megye Tanácsa és az alintézményeként működő Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház lakossági tájékoztatót szervezett március 6-án, szerdán délután a csíkszeredai Nagy Laji dombja környéki medvelátogatások megelőzése érdekében a járóbeteg-rendelőintézet (poliklinika) gyűléstermében.

Utolsó frissítés: csütörtök, 2019 március 07

Házigazdaként Dr. Konrád Judit, a kórház menedzsere köszöntötte a megjelenteket – előadókat, orvosokat, a környéken lakókat és a sajtó képviselőit – röviden vázolva a kórház körül kialakult helyzetet. A lakossági tájékoztatón, mint környéken lakó részt vett Borboly Csaba megyeitanács-elnök is.

– A mindennapi életünk része a medve, ugyanis nemcsak mint a betegeket ápoljuk, akik szerencsétlenül jártak és a medvével összetalálkoztak, hanem az alkalmazottjaink is sokszor megrémülve jelzik, hogy a medvének a nyomát, vagy magát a medvét látták, miközben este vagy éjszaka tevékenységüket folytatták. Az itt ápolt betegek biztonságát garantálnunk kell, mert felelőséggel tartozunk a betegek épségéért. Volt olyan eset, hogy látogatók jelezték, hogy a medvét vagy a medvecsaládot látták. Ez egy még veszélyesebb állapot – fogalmazott Dr. Konrád Judit. Egy hozzávetőleges számítás szerint a tavalyi évben sérült medvetámadások áldozatai kezelése mintegy 30 000 lejbe került, ehhez még hozzátevődik az utókezelés, a veszettség elleni oltóanyag beadása, ami további 8-10 000 lejbe került – tájékoztatta a jelenlévőket a kórházmenedzser.

László Botond, ideiglenes gazdasági igazgató elmondta, felmérték a lehetőségeket és a hónap folyamán ki fogják vitelezni a kórház területének villanypásztorral való körbekerítését.

A továbbiakban Hadnagy Lehel, a SZILOS Vadásztársaság elnöke és Demeter László biológus a medvelátogatások körülményeiről, a megelőzés érdekében javasolt intézkedésekről tartott bemutatót. Hadnagy Lehel elmondta, a kifejlett medve 100-300 kg közötti súllyal rendelkezik, 25-30 évet is élhet, jó a hosszú távú memóriája és fő érzékszerve a szaglása. Opportunista faj, gyorsan alkalmazkodik az élőhely, környezet változásaihoz. Rendszerint téli álmot alszik, de ha elegendő táplálékot talál télen is aktív maradhat.

A szakember rámutatott arra is, hogy az anyamedve minden két évben bocsozik, régebben egy vagy két bocsot hozott világra, de napjainkban egyre gyakrabb a három vagy esetleg a négy bocsos alom is. A bocsok két évig vannak az anyjukkal, a frissen született bocsok április-májusban hagyják el a barlangot, ezért ez az időszak kifejezetten veszélyes, ha bocsos anyamedvével találkozunk.

A medvejárás feltételezhető okai közül említette a kórház és a Nagy Laji dombja földrajzi elhelyezkedését, a nem megfelelő hulladék- illetve élelmiszergazdálkodást, ami elsősorban emberi felelőtlenségnek tudható be. A környéken lévő erdők (Suta) korosztályváltozásai, a fiatalos erdőrészek lehetővé teszik a zavarásmentes nappali ottmaradást a medvék számára. Az utóbbi években több gabonatábla jelent meg a Suta – Nagy Laji dombja – OMV töltőállomás háromszögben, kedvezőbbé téve ezt a városrészt a medvék számára.

A szakember arra a kérdésre is választ adott, hogy válik egy medve településre bejáró medvévé. Három helyzetet vázolt fel: beszélhetünk habituált medvéről, amelyik folyamatos emberi jelenléttel kerül érintkezésbe, anélkül, hogy valamilyen negatív tapasztalat érné, idővel megtanulja elfogadni az ember jelenlétét. Az élelemfüggő medve a következő fázis, amikor a medve megtanulja, hogy könnyen, kevés energiával juthat hozzá az élelemhez a lakókörnyezetben. A harmadik csoportba sorolható a specialista medve, amely egy bizonyos dologra specializálódott, példaként említette az elmúlt években Fitódban és Zsögödben kutyákat elpusztító medvét.

Végül több javaslatot is megfogalmazott a környéken élők számára: a kórház és környéke biztosítása villanypásztorral, felelős hulladékgazdálkodás a periférián, medvebiztos kukák elhelyezése, minden ehető hulladék zárt helyen történő tárolása. Ha gyümölcsfa van a környéken gyümölcséréskor fokozott odafigyelés, semmiképp ne maradjon a fán a gyümölcs. A szakember kitért a kutyaeledelre mint a medve számára vonzó szagforrásra, felhívva a környék lakosságának figyelmét arra, hogy ne hagyjanak kint kutyaeledelt, olyan mennyiséget adjanak a kutyáknak enni, amennyit az egyszerre elfogyaszt.

– Ha a medve rendszeresen visszajár jelenteni kell a vadásztársaságnak és az önkormányzatnak – nyomatékosította Hadnagy Lehel. 

Demeter László biológus a medvemenedzsment hiányosságaira tért ki, kifejtette: mivel az állam koordinálja ennek a fajnak is a védelmét, ezért az államtól várnánk, hogy az ilyen esetekben, amikor ez az európai védettséget élvező faj okoz problémát a térségben, az állam lépjen fel hatékonyan. Sajnos erre egyelőre nem képes. Habár elfogadták az országos medve akciótervet, valószínűleg forráshiány miatt ennek a gyakorlatba ültetése késik. Nagyobb figyelemre és szakértelemre, több anyagi ráfordításra lenne szükség ahhoz, hogy normálisan lehessen ezt a problémát kezelni. Viszont nem kell megvárnunk amíg erre állami szinten sor kerül, addig is helyi szinten, összefogással tehetünk az ügy megoldása érdekében.

Hargita megyében a társadalom, a vezető réteg és a szakértői háttér (biológusok, vadgazdák stb.) jól együtt tud működni, és a tudományos adatok hiányosságainak pótlására elindítottunk közös kutatásokat a medveállomány monitorizálására a Csíki-medencében – emelte ki Demeter László.

A megyei kórház részéről Dr. Dobrică Adrian Cristian mellkassebész szakorvos, aki a medvetámadások áldozatainak kezelését végzi, felszólalásában hangsúlyozta a helyzet tarthatatlanságát, szorgalmazva a környezetvédelmi minisztérium sürgős fellépését.

A jelenlévők megegyeztek abban, hogy csak együttműködésben valósulhat meg bármiféle előrelépés, a lakosság és a szakemberek közös, felelősségteljes fellépésére van szükség a medvék okozta károk megelőzése és az emberekkel való békés együttélés feltételeinek a megteremtése érdekében.

Csíkszereda, 2019. március 7.