A Bákó megyével való határvita két részre osztható:

1. Ami Hargita megye 1968-ban meghatározott területén van, az a Csíkszentmárton községhez tartozó Úzvölgye településsel kapcsolatos.
2. Ami Bákó megye területén van, a csíki egyházaktól, falvaktól, annak lakóitól, közbirtokosságoktól államosított, elvett területek, beleértve a Csíki Magánjavak részét is, 1948–1968 között és az 1968-as megyésítéskor Gyimespalánka (Palanca), Ágas (Agăş), Aszó (Asău), Dormánfalva (Dărmăneşti) helység adminisztrációjába kerültek, azaz Bákó megyében maradtak.

Az érintett községek polgármesterei és jegyzői közösen írták alá az igényüket a Bákó megye adminisztrációs területén található összes visszakövetelt területre. A közös álláspontot jól ábrázolja az a térkép, melyet aláírtak a községek polgármesterei és jegyzői. Kattints a térképre.

Változás nem történt az utolsó egyeztetésen sem, amit a Hargita megyei prefektúra és a Bákó megyei prefektúra kezdeményezett és Gyimesközéplokon 2012. október 10-én tartottak meg. Hargita megyéből részt vettek a szépvízi, csíkpálfalvi, csíkszentmártoni, csíkszentgyörgyi polgármesterek és jegyzők. Hargita Megye Tanácsát Birtalan József alelnök is képviselte, és segített a tanácskozás levezetésén is. A jegyzőkönyvet itt tekinthetjük meg. 

A határ és tábor-vita elõzményeiként elmondható, hogy az 1968/2 számú Románia területi felosztásáról szóló törvény értelmében Úz-völgye Hargita megyéhez, Csíkszentmárton községhez tartozik. Ugyanakkor, létezik 1969-bõl egy a Telekkönyvi Hivatal által elkészített dokumentáció, mely megállapítja a határvonalat Hargita és Bákó megye között és azt úgy jelölik meg, hogy egyezik a 1968/2 törvény elõírásaival, Úz-völgye pedig Szentmárton községhez tartozik.

Bákó megye képviselõi arra hivatkoznak, hogy létezett az 1996-2001 közti idõszakban, két egyezség, a két megye prefektusai-alprefektusai között, amely értelmében az Úz-völgyi terület Bákó megyéhez tartozik. Jogászokkal megvizsgáltatva mindkét jegyzéket arra a következtetésre jutottunk, hogy azoknak semmilyen jogi hatálya nincs. Az egyik1998-ból származik, a másik pedig 2001-bõl, amelyeket a két megye Kataszteri Hivatalának vezetõi írtak alá, de az semmilyen módon nem tekinthetõ törvényes dokumentumnak, hisz mindkét egyeztetés a Hargita Megye Tanácsa, valamint Szentmárton község megkérdezése nélkül egyoldalúan és a törvényi rendelkezések betartása nélkül született meg, vitatott módon és vitatott céllal. Ezért mindkét jegyzõkönyv a törvényi feltételeket nem teljesíti és szükség van az ügy jogszerû rendezésére.