(0 Szavazat)39 megjelenítés

A csapadék miatt nemrég árvíz keletkezett a Kis-Homoród völgyében, ami ismét felvetette a mederszabályozás szükségességének kérdését. Három település: Lövéte, Homoródalmás és Homoródkarácsonyfalva érintett, és amint azt Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője kérdésünkre elmondta, létszükséglet az említett helységek számára az árvízvédelmi munkálatok befejezése, mivel keskeny völgyek vannak, gyorsan összefutnak a vizek, így hamar árvíz alakulhat ki.

Utolsó frissítés: kedd, 2015 május 26

2010 óta szinte minden évben árvíz keletkezett a Kis-Homoródon, a vízügyi igazgatóság pedig ezzel indokolva kérte az urbanisztikai bizonylat meghosszabbítását. A munkálatok tervezése már 2012 előtt elkezdődött, de az az évi kormányváltás – amikor is az RMDSZ nem lett tagja a megalakuló új kormánynak – gátolta a folyamatot, ráadásul a hatástanulmány készítése is hosszú időt vett igénybe, és közben újra kiöntött a patak. A Szövetség 2014-ben ismét koalíciós szerepet vállalt, és Korodi Attila akkori környezetvédelmi miniszter segítségével sikerült a Kis-Homoród szabályozási munkálatait belefoglalni az európai uniós Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program (POS Mediu) utólagos finanszírozási listájába. A 9,6 millió lej értékű munkálatok egy részét el is kezdték 2014-ben, és az idei év végéig be kell fejezni ahhoz, hogy utólagos uniós támogatásban részesüljön. Ellenben feljelentés nyomán a környezetvédelmi őrség az új építkezési engedélyhez további környezetvédelmi adatokat, hatástanulmányt kér, aminek az elkészítése sok időt vesz igénybe, elhúzódhat, és ez veszélyezteti a finanszírozást. Mindezek tükrében Miklós Géza nem sok esélyt lát arra, hogy idén be tudják fejezni a megkezdett munkálatokat, és a későbbiekben sem számít kormánypénzre – tekintve, hogy számos elkezdett vízügyi munkálat van a megyében, és nem utaltak pénzt a folytatásukra –, sem a következő EU-s finanszírozási időszakban benyújtott pályázat pozitív elbírálására, mivel nem sikerül a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat határidőig felhasználni.

A Hargita Megye Tanácsa által sürgősséggel kiállított építkezési engedély a Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU) jelentése miatt volt kötelező. A jelentésben az állt, hogy elvezető csatornák kialakítására és a meder megtisztítására van sürgősen szükség, és az 1991/50-es törvény alapján Hargita Megye Tanácsa kiállította az építkezési engedélyt, az említett jogszabály 7. cikkelyének 16. bekezdése ugyanis ezt írja elő közveszély esetén. Ennek értelmében földgátakat alakítanak ki, amelyeket befüvesítenek. A földgát megakadályozhatja, hogy áradás esetén a víz elöntse a folyó menti termőföldeket.

Borboly Csaba megyeelnök ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy az ott lakók biztonságáról, életéről van szó, tehát tisztában van a munkálatok fontosságával, amelyet szakjelentés támaszt alá. Ezért sem érti, hogy egy környezetvédelmi egyesület miért akadályozza, hogy az árvíztől védjék az embereket, miközben nincs tisztában alapvető hatósági eljárási szabályokkal. A székelyudvarhelyi OTUS Környezetvédelmi Egyesület ugyanis a székelyudvarhelyi bíróságon kérte a munkálatok felfüggesztését, viszont – mint azt a megyei tanács jogászai a székelyudvarhelyi bíróságnak megfogalmazott ellenvetésükben leírják – a megyei tanács bevonása ebbe a perbe érthetetlen, hiszen nem ez az intézmény végezteti a munkálatokat.
– Az emberek életéről és javairól van szó, ezt kötelességünk megvédeni. Az ott élők érdekeit tartjuk szem előtt, az újra meg újra kiöntő patak miatt pedig sürgős megoldásra van szükség – hangsúlyozta a megyeelnök.

Az ügyben Hargita Megye Prefektusi Hivatala kikérte a felek álláspontját, és azok ismeretében közvetíteni szeretne a vitában. A munkálatok építkezési engedélyét Hargita Megye Tanácsa a törvény alapján állította ki, a székelyudvarhelyi bíróság pedig május 14-én helyt adott a megyei tanács kifogásainak, megállapította, hogy nem illetékes ebben dönteni, így a per a Hargita Megyei Törvényszéken folytatódik.

Csíkszereda, 2015. május 22.