(0 Szavazat)90 megjelenítés

Az Európai Unió környezetvédelmi irányelvének 16. cikkelye szerint megelőző intézkedésekkel kell minimalizálni és kiküszöbölni az ember-medve közötti konfliktusokat. Vagyis tévhit, hogy Brüsszelből nem engedik Romániának, hogy a súlyos helyzet ellenére felelős vadgazdálkodást alakítson ki területén, amely hosszú távú megoldást jelentene úgy a vadállomány genetikai minőségének megőrzésére, mint az ember-medve közötti konfliktusok csökkentésére. Borboly Csaba raportőrként Brüsszelben a Régiók Bizottsága ENVE (környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy) szakbizottságának hétfői, szeptember 18-i ülésén is szólalt fel, ahol A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében című munkadokumentumot is megvitatták, amelynek anyaga itt olvasható. 

Utolsó frissítés: kedd, 2017 szeptember 19

A megyeelnök hangsúlyozta, a nemrég kiadott beavatkozási kvótáról szóló rendelet semmilyen prevenciós intézkedést nem tartalmaz. A késve kiadott rendelet „tünetkezelésre” jó, Romániában így nem lehet érvényt szerezni a környezetvédelmi irányelv említett cikkelyének.

Mindezek mellett az Európai Számvevőszék jelentése szerint, amely a környezetvédelmi programok eredményességéről szól, hiába értek el egyes támogatott projektek pozitív eredményeket, nem teljesítette alapvető céljait. Borboly Csaba szerint uniós szinten is kezd nyilvánvaló lenni, hogy ezen természetvédő és állatvédő szervezetek nagyobb átvilágítása szükséges.

– A természetvédelemért folytatott harcban sajnos sokszor elveszik az igazi cél, és számos esetben a szervezetek szűk érdekeit szolgáló komoly források lehívása a cél, és nem mindig derül ki pontosan hogyan is fektetik azt be a természetvédelemért – hangsúlyozta Borboly Csaba. Ezen területen sor fog kerülni az elkövetkezőkben a tagállamokkal és a felekkel folytatott kétoldalú megbeszélésekre a Natura 2000 hatékonyabb végrehajtsa érdekében. Ugyancsak a Natura 2000-es hálózat keretében a károk megtérítésére is lehetőség van, amelytől Románia szintén eltekint.

A megyeelnök ugyanakkor sajnálatosnak nevezi azt is, hogy mialatt a beavatkozási kvóta mentén Bukarestben vita alakult ki az illetékes minisztérium és a zöld szervezetek között, addig Hargita megyében emberek esnek áldozatul a tétlenségnek.

A fent említett cikkely mellett további tévhitekről az alábbi linken olvashatnak, ahol többek között az erdős területek állítólagos csökkenését is cáfolják a hivatalos statisztikák:

https://www.borbolycsaba.ro/blog/varosi-legendak-beklyojaban/

Az ülésen szakértőként részt vett Csák László is, aki összességében pozitívnak értékelte a tanácskozást. Azt mondta, olyan megközelítésből ábrázolta a problémát Hargita Megye Tanácsának elnöke, amit mások nem vállaltak fel, és azok a régiók képviselői, ahol nincsenek nagyragadozók és nem találkoznak ezzel a problémával, meglepődtek azon, hogy egyes helyeken a túlszaporulat veszélyezteti az emberek biztonságát. Tovább kell vinni az ügyet, mondta a szakértő, hiszen sok régiót érint a probléma Európában, és hangsúlyozni kell, hogy a legfontosabb szempont az emberek védelme.

Borboly Csaba a konfliktusos fajokkal való együttélést vizsgáló jelentéséről bővebben az alábbi linken olvashatnak:

https://www.borbolycsaba.ro/a-konfliktust-okozo-fajokkal-valo-egyutteles-elosegitese-az-unios-termeszetvedelmi-iranyelvek-kereten-belul/

Hargita Megye Tanácsának elnöke a brüsszeli ülés után élőben jelentkezett közösségi oldalán: https://www.facebook.com/borbolycsaba/

Csíkszereda, 2017. szeptember 18.