(0 Szavazat)21 megjelenítés

A Csíkszéki Gazdanapok részeként agrárkonferenciát tartottak a csíkszeredai megyeházán szeptember 23-án Vidék – képzés – fejlesztés címmel. A jelenlevő magyarországi és helyi elöljárókat, illetékes résztvevőket és előadókat Becze István megyei tanácsos a rendezvény szervezőinek nevében köszöntötte. A rendezvénysorozat több hazai és magyarországi intézmény közös szervezésében valósul meg, amelyet az RMDSZ Csíki Területi Szervezete koordinál. A szervezésben részt vett többek között Hargita Megye Tanácsa, a Szent István Egyetem és Tánczos Barna szenátor.

Utolsó frissítés: hétfő, 2016 szeptember 26

A konferencia plenáris előadásokkal kezdődött, melyeket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke moderált. A megyeelnök köszöntőjében kihangsúlyozta a magyarországi partnerek biztatásának fontosságát, hiszen mint fogalmazott, szükségünk van erre, hogy ne veszítsük el a hitünket.

Elsőként Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke azt mondta, az európai uniónak köszönhető egységes gazdasági teret okosan kell kihasználni a jövő nemzedéke érdekében. Huszonöt éve, hogy Székelyföldön elkezdődött az agrárképzés, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány megkezdte működését, 15 éve pedig a Sapientia EMTE, hisz minden területen szükség van a fiatalokra, tette hozzá. Azt mondta: egy globalizálódó világban csak azok tudnak megmaradni, akik szervezetten vesznek részt a termelésben, a piacon. A tudás hatalom, érték, vagyon, és külön érték az együttműködés képessége, fogalmazta meg, majd zárszóként azt mondta, Kárpát-medencében gondolkoznak, és nyitottak a közös feladatra.

Borboly Csaba azt mondta, a kulcsszavak az integráció, összefogás, kihívások, egységes gazdasági tér, digitális agrárstratégia, kutatás, amihez Bukarestből nem kapnak segítséget, ezért köszönik Magyarország támogatását. Mint mondta, bízik benne, hogy tudnak változtatni a helyzeten a december 11-i parlamenti választások után, és gratulált Tánczos Barnának, aki hivatalosan is szenátorjelölt.

Tánczos Barna előadásában az mondta, az összefogás, a közös erőfelmutatás hozhat eredményt, és határozott lépésre van szükség a gazdák részéről. Mint kifejtette, sajnos Bukarestben csak a katalizátor szerepét tudják betölteni, de jó, hogy tudnak tanulni a magyarországi példákból. Jó intézkedéseknek nevezte a szupermarketekre vonatkozó törvényt, amely érvénybe lépése után arra kényszeríti a szupermarketeket, hogy fele arányban hazai termékeket vigyenek a polcaikra. Mint hangsúlyozta, erre fel kell készülni. A másik pozitívumnak a szövetkezeti törvényt nevezte, amely adókedvezményeket biztosít, és tagjai közösen kereshetnek piacot. Fontos továbbá a piacorientáltság, mondta, összevetni, hogy mit kér a piac és mire van kapacitás, 12 hónapot figyelembe véve.     

A plenáris előadások után a szekcióülések következtek különböző témakörökben, és Borboly Csaba azt javasolta, szedjék pontokba a nap folyamán elhangzó leglényegesebb gondolatokat és ötleteket.

Első az emberi élet, másodlagos az anyagi kártérítés

A medvék Hargita megyei helyzetéről tartott előadást Borboly Csaba a Vadkárok, vadkárbecslés, vadgazdálkodás szekcióülésen. Mint beszámolt, évről évre rosszabb a helyzet, de érdemi döntések nem születnek. Nálunk más a helyzet, mint más európai országokban, magyarázta, hiszen máshol nem áll fenn az emberi életre való veszély. Ezért ez egy olyan dimenzió, amit rajtunk kívül nem értenek. Mint mondta, Hargita Megye Tanácsa 2008 óta folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, és egyeztetnek minden érdekelt féllel. A nagy problémát az életre való veszély, nem a kár anyagi megtérítése jelenti. Az egyedek számolása nem egy pontos módszerrel zajlik, továbbá bizonyos „zöld” csoportoknak nagy a befolyásuk a kérdés kezelésében. A megyeelnök azt mondta, egyetért azokkal a természetvédőkkel, akik a harmóniát, az összhangot keresik, és mindig is hitt abban, hogy a szakember véleményére kell alapozni. De évről évre duplázódik a támadások száma, és egyik rossz megoldás szüli a másikat. Összegzésként úgy fogalmazott: körültekintőbben kell döntéseket hozni az emberi életek védelme érdekében, először beszéljük az emberi életről, és másodlagos kell legyen az anyagi kár.

Csányi Sándor magyarországi egyetemi tanár azt mondta, egyetért Borboly Csaba előadásával, ami egy általános probléma része, és nemzetközi szinten kell kezelni. Úgy fogalmazott: Európa védett területekről és fajokról beszél, nem az emberi életekről.

Korodi Attila parlamenti képviselő fontosnak tartja, hogy genetikailag azonosítsák a medveállományt, és ennek függvényében állapítsák meg a kilövési kvótát. Az államnak finanszírozni kell a vadőr csapatokat, továbbá oda kell figyelni a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, a turizmusra ennek a komplex kérdésnek a kezelésére.

Szakmai fórummal indult a többnapos rendezvény

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának székelyföldi regionális ülését tartották a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben szeptember 22-én délután. A találkozót a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezte, a helyi érintettek között jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tánczos Barna szenátor is.

Borboly Csaba köszöntőjében először is köszönetet mondott a szervezőknek, majd vázolta azt a többéves tudatos munkát, amely a szövetkezésre, az összefogásra ösztönzi a gazdákat. Mint mondta, munkájuk célja a kistermelők, az őstermelők segítése. Az elmúlt évek eredményei közé sorolható a tejfeldolgozás, ahol kezd kialakulni egy olyan vonal, ami alternatíva a kor kihívásaira, és más megyék is kezdik átvenni a jó példát. A gyümölcsfeldolgozás szintén eredményes az összefogásnak köszönhetően, a Székely termék védjegy több mint ezer termelőnek jelent jövedelmet, sorolta az eredményeket a megyeelnök. A gondok között említette a húsfeldolgozást, azon még dolgozni kell, akárcsak az értékesítési lehetőségeken. Továbbá azt mondta, szövetkezni kell, hogy tárgyalási pozíciót lehessen kivívni.

Hargita Megye Tanácsának elnöke a jövőre nézve elmondta, nagy lehetőségeket látnak az oktatásban, ki kell terjeszteni középiskolai és egyetemi szinten egyaránt. Az ifjúságra kell fektetni a hangsúlyt, a szakoktatásra, ennek érdekében létesültek már Hargita megyében tangazdaságok.

A működő modelleket érdemes kipróbálni, mondta Borboly Csaba, ebben pedig számíthatnak Hargita megye partnerségére, zárta beszédét.

Tánczos Barna szenátor a gazdák nevében is köszönetet mondott a rangos esemény megszervezéséért, mint beszámolt, eddig is eredményes volt az együttműködés a magyarországi szervezetekkel. Szükség van a hasonló találkozókra, az elkezdett munkát folytatni kell, mondta a szenátor. A mezőgazdaság helyzetét tekintve azt mondta, annak ellenére is ki kell használni a támogatási lehetőségeket, hogy késnek a kifizetések. A legnagyobb problémát az agrárkamara-rendszer hiányában látja, mert így nincs kapcsolat az intézmény és a gazdák között. Mint mondta, kollégáival igyekeznek az állami szerveknek a valós helyzetet bemutatni, de úgy látja, az elmúlt tíz év legrosszabb periódusát élik. Jó volna tanulni a magyarországi példákból, fogalmazta meg, és továbbra is azt kívánta, hogy legyenek pozitív eredményei a magyar-magyar együttműködésnek.

A Csíkszéki Gazdanapok programja a hétvégén folytatódik, szombaton egész napos programmal várják az érdeklődőket Csíkszentsimonban, a  Szent László Gyermekvédelmi Központhoz. A nap színfoltja lesz a szarvasmarha-bírálat, majd az azt követő sajbírálat és a ló fajták bemutatója. További egész napos programok is várnak kicsiket és nagyokat egyaránt, ezt megtalálják a rendezvény közösségi oldalán.

Csíkszereda, 2016. szeptember 23.