( Szavazat)62 megjelenítés Hargita Megye Tanácsa hozzájárult javaslataival az ötödik Gazdasági és Társadalmi Kohézióról szóló jelentésben megfogalmazott következtetésekhez.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2011 április 21
Romániából Hargita Megye Tanácsa, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége és a Pénzügyminisztérium tett javaslatokat az Európai Unió 2013 utáni kohéziós politikájának kialakításához. Hargita Megye Tanácsa olyan kohéziós politika kialakítását támogatja, amely a jövőben nagyobb figyelmet szentel a Hargita megyeihez hasonló gazdasági és társadalmi jellemzőkkel, településstruktúrával és térszerkezettel rendelkező térségek és régiók felzárkóztatásának. Ezért a megfogalmazott javaslatai között szerepel például a kis és közepes városhálózatú térségek területfejlesztési és kohéziós szerepének újraértékelése.
Ezzel párhuzamosan a megyei önkormányzat az Európai Területfejlesztési Perspektívákkal összhangban fontosnak tartja a kis- és közepes méretű városok, illetve a vidéki „hátországuk” strukturális és funkcionális összetartozásának erősítését is. Bár a kohéziós célokat és a fejlettséget mérő mutatórendszereket regionális szinten dolgozzák ki és alkalmazzák, fontos a területi különbségek csökkentésének szubregionális szinten való ösztönzése is, hogy az a statisztikai régiókon belül is hasson. Hargita megye a jelenlegi román régiók architektúrájának egyik vesztese amiatt, hogy gazdaságilag fejlettebb megyékkel együtt alkot egy régiót.
Hargita Megye Tanácsa javaslatai között továbbá szerepelt a tervezés, értékelés és partnerség hármasának további kiterjesztése is. A megyei önkormányzat komplex mutatórendszerek mentén javasolta az Ötödik Kohéziós Jelentésben felmerült újabb régiókategória megalakítását. Az európai régiók jelenlegi, GDP-alapú felosztása meglehetősen leegyszerűsítő, és nem képes mindig kellőképpen megjeleníteni a helyi sajátosságokat, a helyi strukturális nehézségeket, problémákat. A gazdasági mutatók (GDP, jövedelem, FDI, export stb.) mellett tehát infrastrukturális, urbanizációs és szociális mutatókat is fontos lenne figyelembe venni akkor, amikor a területi különbségekről, illetve azok megszüntetésére irányuló politikákról beszélünk, ajánlotta a megyei önkormányzat.
Hargita Megye Tanácsának nem titkolt szándéka nyomatékosítani a „hargitai” érdekeket, ami Románia minden kis és leszakadó megyéjének érdeke. A megyének olyan EU-s fejlesztés- és támogatáspolitikára van szüksége a jövőben, amely:
- közel áll a lokális szinthez, a helyi közösségekhez;
- fokozottan figyel a helyi igényekre és sajátosságokra;
- lehetőséget ad a helyi érdekek és értékek megjelenítésére;
- nagyobb figyelmet szentel a megyeihez hasonló kisvárosi hálózattal rendelkező térségek fejlesztésének (Az EU-s normák szerint városnak a 60 ezer lakos fölötti település számít – ilyen értelemben Hargita megyében nincs egy város sem. Ezért a kisvárosok forrásbevonási szándékukban nehezen tudnak a regionális politika jelenlegi feltételrendszerének leget tenni. Ugyanakkor ezek a települések értelemszerűen kimaradnak a vidékfejlesztésből.)
- a vidék hangsúlyosabb felemelkedését szorgalmazza;
- a terület gazdasági és társadalmi rendszereit képes komplex módon kezelni;
- ösztönzi a helyi erőforrások hatékony hasznosítását;
(a fenti 3 pont a vidékfejlesztés és a regionális politika közelebb kerülését jelenti)
- támogatja a régió és a megye felzárkóztatását belátható időn belül.
Hargita Megye Tanácsa arra kéri Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula európai parlamenti képviselőket, hogy támogassák javaslatait, amelyek különben megtekinthetők az Európai Bizottság honlapján, a következő elérhetőségen: http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/5cr/answers_en.cfm
A Kohéziós Politika célszerű kialakításának érdekében az Európai Unió kérdőívet tett közzé, melyre minden érintett ország, térség és régió javaslatait várták. A Bizottság 2011 nyarán, az új uniós költségvetésre vonatkozó javaslat elfogadását követően nyújt be hivatalos jogalkotási javaslatot a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozóan. Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka.