( Szavazat)39 megjelenítés Turisztikai desztinációmenedzsmenttel foglalkozó szervezet megalakításán dolgozik az a húszfős munkacsoport, amelyet Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás hozott létre június 6-án, csütörtökön. A csíkszeredai megyeházán tartott tanácskozáson részt vettek Hargita megyei vállalkozók és turisztikai szervezetek képviselői, a közülük jelentkezők és az előadók alkotják a munkacsoportot. A jelenlévők ezenkívül előadást hallhattak a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetekről, azaz az úgynevezett TDMSZ-ekről, magyarországi és dél-tiroli jó példákról a szóban forgó területen, továbbá a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület tevékenységéről.
Utolsó frissítés: péntek, 2013 június 07
A vitaindító szövegében foglaltak szerint a desztinációmenedzsment „egy adott földrajzi területen található vonzerők termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamata”. A kezdeményezők által létrehozandó szervezet feladata lesz a fenntartható fejlődés mellett a turisztikai vállalkozások piaci törekvéseinek, sikereinek, versenyképességének segítése, hogy térségünkben egyre komplexebben, arányosabban érvényesüljenek a turizmus rendszerének gazdasági-társadalmi hatásai, és ezáltal nőjön az itt élő emberek életszínvonala.
A résztvevőket Hargita Megye Tanácsa részéről Birtalan József alelnök köszöntötte hangsúlyozva, hogy a megyei tanács partner a turisztikai fejlesztést célzó kezdeményezésekben, és az idegenforgalom fellendítése érdekében eddig is sokat tett, például elkészíttette a Hargita-hegység fejlesztési tervét, megyei turisztikai fejlesztési stratégiát alkotott, nem utolsósorban pedig részt vesz a turisztikai projektekben, mint például a Mária Út.
– Minél szélesebb tömegeket kell tudnunk megszólítani és ide vonzani, akár úgy, hogy nem csak a székelyföldi látnivalókra hívjuk fel a figyelmet, hanem a környező megyék attrakcióira is, például a közeli Brassót is ajánlhatjuk a turistáknak, hogy több napra szálljanak meg nálunk, és innen induljanak megtekinteni a környék nevezetességeit – mondta az alelnök.
A TDMSZ a jövő turizmusának alapköve, hangzott el. Nagy Benedek turisztikai szakértő ismertette a más országokban már működő szervezeteket, és elmondta, hogy a most megalakult munkacsoport feladata lesz egy TDM-kézikönyv elkészítése vagy megrendelése, amelyet minden TDMSZ-tag megkaphat majd, és már a tervezett tájékoztató fórumokon kézbe veheti. A munkacsoport a fórumokra meghívja az egyes potenciális TDM-tagokat különböző kistérségekben (Udvarhely-, Csík-, Kézdi-, Sepsiszék stb.), székelyföldi méretűvé növelve a szervezetet. A húsz belső tag két-három hetente ülne össze egyeztetni, és az ott hozott döntésekről tájékoztatná a tagságot. Mihelyt sikerül bejegyeztetni a TDMSZ-t, az átveszi a munkacsoport addigi szerepét és feladatait.
A beszélgetés moderátora, Horváth Alpár egyetemi oktató a magyarországi Gyenesdiás község jó példáját ismertette, amely sikeres a turisztikai desztinációmenedzsmentben. Horváth szerint nem elég csak megyénkbe vonzani a turistákat, hanem a települések arculatával, rendezésével is kell törődni, kezdve a sövény- és fűnyírástól a forgalomirányításig, így a TDMSZ-eknek erős lobbit kell kifejteniük az önkormányzatok felé.
Szentes Antal megyei tanácsos hozzászólásában javasolta, hogy vállalkozók csoportosan vegyenek részt dél-tiroli vagy gyenesdiási tapasztalatcseréken, és szorgalmazta egy felcsíki TDMSZ megalakítását, amely majd a székelyföldi szervezetbe tagolódik, és amelyben részt vesz „a fodrásztól a lovas szánosig” mindenki a térségből. A tanácsos hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet sikeres a TDMSZ működése, és csak akkor valósulhat meg ezek célkitűzése, ha minden egyes érdekelt komolyan áll az ügy mellé.
Csíkszereda, 2013. június 6.