( Szavazat)33 megjelenítés Második alkalommal tartottak Székelyföldi Akadémiát Homoródszentmártonban
A vidéki konzultációsorozat, a Székelyföldi Akadémia homoródszentmártoni állomásán, április 17-én Tanügy és oktatás, valamint Műemlékvédelem és építészet témában hallgattak előadást a résztvevők. Kerekes Péter Tivadar polgármester köszöntötte az egybegyűlteket örömét fejezve ki, hogy másodjára is van érdeklődés a községben az akadémia iránt.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2012 április 19
Jelen volt Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba is, aki beszédében elmondta, hogy közös erőfeszítéssel megoldást kell találni értékeink megóvására és hasznosítására. Ilyen közös együttműködés eredménye az a 240 ezer lej (2,4 milliárd régi lej) is, amelyet nemrég sikerült a kormánytól megszerezni a település számára.
– A következő lépés olyan jövőkép kialakítása kell hogy legyen, amely a beruházásokon, aszfaltozásokon túl a természeti adottságaink kiaknázására, a műemlékeink, védett övezeteink értékbe helyezését tartja szem előtt fenntartható módon – jelentette ki a tanácselnök, kitérve a helyi feldolgozóüzemek kialakításának szükségességére, amire jó példaként a székelykeresztúri tejgyár gazdaszövetkezet általi megvásárlását említette, illetve a kisvágóhidak létrehozását. Hozzátette: – Figyelmet kell fordítani a fafeldolgozásra és az energia-előállításra, hiszen ezek jó lehetőségek, óriási potenciált jelentenek. Autonómiához gazdasági erőre is szükség van, ezért közösen kamatoztatnunk kell erőforrásainkat.
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő az új tanügyi törvényről beszélt előadásában. Véleménye szerint, mivel újdonságokra épül, szokatlan még, de tartalmaz olyan kisebbségi oktatást érintő pontokat, amelyek biztosítják az anyanyelven tanulás lehetőségét a közoktatásban, és ez nagyon fontos a magyar közösség számára.
– Az új oktatási törvény által átruházott felelősségek, kompetenciák egyben új lehetőségeket jelentenek – mondta a főtanfelügyelő. – A közoktatásban egy újabb reform tanúi vagyunk, amely sok ellentmondást hordoz magában. Az új tanügyi törvény szerint a versenyvizsgát a tanintézet vezetőtanácsa szervezi meg, nem a tanfelügyelőség, aminek az az előnye, hogy a közösség dönt saját iskoláinak ügyében.
Ferencz S. Alpár szerint túl sok információval terhelik a gyerekeket, tananyagcsökkentésre van szükség, differenciált, speciális oktatásra, arra kell ösztönözni, tanítani őket, hogy értsék az információt, használni tudják. A főtanfelügyelő előadása végén arra bátorította a tanítókat, hogy azt a munkát végezzék, amit eddig is jól tudtak végezni. Galileo Galileit idézte: „A gyermek feje nem edény, hogy meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet lángra kell lobbantani!”
Köllő Miklós építész a műemlékvédelemről és építészetről beszélt, és kifejtette, hogy szerinte építészek és nem építészek között kommunikációs szakadék van.
– Amíg az építészek épített örökségünket értékesnek és szerethetőnek tartják, addig az itteni emberek általában nem. Ez az örökség a ma emberének igényeit nem elégíti ki, ezért bár hiába figyelmeztetünk arra, hogy ez az érték részben megtartható, részben továbbgondolható, épített örökségünk rohamosan pusztul – mutatott rá a szakember, aki szerint az építészet nemcsak egy funkcionális elrendezés, nemcsak mérnöki megoldások és művészi víziók eredménye, hanem társadalmi, kulturális, szociális és politikai cselekedet. – Ezt leginkább a műemlékeinken sikerül megmutatni, de azon kell munkálkodnunk, hogy az építészek és nem építészek közötti kulturális szakadék megszűnhessen, és Székelyföldön egy értékes, tájba és településképbe illeszkedő sajátos, markáns és modern ökoregionális építészet alakulhasson ki.
Csíkszereda, 2012. április 17.