Borboly Csaba megyeitanács-elnök üdvözölte a jelenlévőket, elmondva, hogy bár Kászon éppen kivételnek számít, általában az jellemző a Székelyföldön, hogy az értelmiség eltávolodott a közélettől. Pedig az ő szerepük nagyon fontos a térség fejlesztésében, a politikai döntéshozatal előkészítésében, hangsúlyozta a tanácselnök, aki szerint az is lényeges, hogy a székelyföldi települések ne vetélytársak, hanem partnerek legyenek, és az értelmiségiek ehhez is hozzájárulhatnak a közéletben való részvételükkel.

– A jövőt alulról kell építeni, ehhez kérjük az önök közreműködését – jelentette ki Borboly Csaba.

Csutak István a székelyföldi vidékfejlesztés lehetőségeiről és problémáiról tartott előadást, rámutatva a közpénzek menedzselése, az európai uniós pályázatok és fejlesztések körüli problémákra. Ahhoz, hogy az ország és ezen belül térségünk fejlődhessen, a közigazgatási berendezkedés megbízhatóságára, kiszámíthatóságára van szükség, ami Romániában sajnos nincs így, vázolta a helyzetet a régiópolitikai szakértő. Szerinte az ország európai uniós intézményi kerete olyan, amilyet megteremtünk magunknak – és a jelenlegi olyan, amilyet megérdemlünk.

Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának tanára szerint Székelyföld turizmusának fejlesztésében fontos szempont, hogy nemzetközi versenyben vesz részt. Horváth úgy látja, Székelyföld egyik fő jellemzője – ha tetszik, ha nem – az etnicitás, amire alapozni lehet.

– Ne feledjük, hogy Magyarországon kívül a legnagyobb magyar tömb Székelyföldön található, ami rengeteg anyaországi turistát vonz – hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató.

Horváth Alpár a székelyföldi turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja fiatal szakemberek alkalmazását a turisztikai vállalkozásoknál.

A rendezvény végén Borboly Csaba tanácselnök átadta András Zoltán polgármesternek, egy emléklappal együtt, Hargita megye zászlaját, amely a kék-arany székely lobogó.

Csíkszereda, 2010. december 9.