( Szavazat)120 megjelenítés A mezőgazdaság és a székely falvak fejlesztése volt a témája a Gyergyóalfaluban október 26-án megrendezett Székelyföldi Akadémiának, amely Hargita Megye Tanácsa vidéki értelmiségieknek szóló előadás-sorozata. A rendezvényt a Gyergyóalfalvi Gazdanapok keretében tartották. Előadott Korodi Attila parlamenti képviselő, Bányász József és Ferencz Lehel, az Agrocaritas mérnökei, valamint Moldován József, az RMDSZ gyergyói parlamenti képviselőjelöltje.
Utolsó frissítés: hétfő, 2012 október 29
A jelenlévőket elsőként Gáll Szabolcs polgármester köszöntötte, aki szerint minden régiónak magának kell megtalálnia boldogulása útját, és biztosítania kell a megélhetést az elkövetkező generációknak.
– Sutba kell vetnie a székelynek a tarisznyát, mert már itthon megteremtheti saját megélhetését – mondta a községvezető.
Bege Károly megyei tanácsos Hargita Megye Tanácsa nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Beszédében kitért arra, hogy Alfalu a „bezzeg”-község: itt bezzeg van aszfalt, szociális lakás, művészek, csatornahálózat. Korodi Attila Fenntartható, fejlődő székely település. Gazdálkodjunk okosan a településeinken! című előadásában kifejtette, hogy egy székely település attól működőképes, ha saját magát fejleszti, fenntartja. Fel kell oldani a viszonylag zárt közösségeket, kistérségi együttműködést kell kialakítani, és nem a városokhoz kell igazítani a mércét, mondta a képviselő utalva arra, hogy a községek általában versenyt futnak, hogy utolérjék a városokat, erre példa Alfalu, ahol a kisebb utcákban is aszfalt van. Ám az infrastruktúra még nem minden, folytatta Korodi, az egymásra figyelő közösség erősítése még fontosabb. A képviselő szerint jelenleg kevés a fenntartható település, mert a fenntarthatóság azt feltételezi, hogy az önkormányzat hosszú távon tervez, kiaknázza a meglévő erőforrásokat és biztosítja azok megújulását, munkahelyeket teremt, valamint odafigyel arra, hogy az egyetemet végzett diplomások és a kétkezi szakképzett munkaerő száma egyensúlyban legyen egymással, a település szükségleteinek megfelelően.
Bányász József és Ferencz Lehel mérnökök az új kihívásokat elemezték, amelyekkel a községeknek manapság szembe kell nézniük. Az életminőség nem azonos az életszínvonallal – utóbbit pénzzel meg lehet vásárolni, az életminőséget viszont nem. A gazdálkodás eredetiségét kell visszaállítani, az ember csak a természetet gazdagítva gazdálkodhat, hangzott el. A két előadó szerint szorgalmazni kell a kiterjedt állattartást, az alternatív gazdálkodást (például erdei gyümölcsök, gyógynövények gyűjtését).
Moldován József képviselőjelölt az Erdély 2020 vidékfejlesztési stratégia mezőgazdasági tengelyéről beszélt, és a hagyományos gazdálkodás folytatására, az elődöktől örökölt tudás hasznosítására, valamint a vidék adottságainak kihasználására biztatta hallgatóságát. Az előadások végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel a meghívottaknak.
Gyergyóalfalu, 2012. október 26.