Az előadások előtt Borboly Csaba köszöntötte a diákokat, kifejtve, fontos, hogy megismerjük térségünk értékeit, természeti csodáit, mert ez a helyismeret erősíti a szülőföldhöz való kötődést, és az ezzel a tudással rendelkező fiatalok az egyetem után talán szívesebben hazaköltöznek. A tanácselnök elmondta, hogy például a számtalan Hargita megyei természetvédelmi területnek a többség csak töredékét ismeri, és ezen változtatni kell.

Az előadások sorát Demjén Andrea, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum munkatársa kezdte, a pricskei vámot és Both várát mutatta be a régészeti ásatások tükrében. A Gyergyószentmiklóstól körülbelül 12 kilométerre északra fekvő egykori vám területén 2009 nyarán két épületet tártak fel részlegesen, majd 2010-ben a kutatást kiterjesztették a vám többi épületére és az azokat körülvevő palánkrendszerre. A leletek szerint a vám a 18. században élte virágkorát. Both váránál 2009-ben nem először folytak ásatások, hiszen Székely Zoltán és Tarisznyás Márton már az 1960-as években végzett itt kutatásokat. 2010-ben újabb részeket tártak fel.

Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa a fenyédi csonkatemplomnál végzett kutatást mutatta be. A Fenyéd és Küküllőkeményfalva között félúton, a Nagy-Küküllő jobb oldalán, a Csonkatemplom-dűlőben találhatók egy elpusztult templom maradványai. Az elmúlt években történt talajcsúszások miatt sürgős régészeti beavatkozásra volt szükség, hogy megmentsék a templomot és az azt övező temetőt. Az idén augusztusban elvégzett háromhetes ásatás átütő eredményt hozott: feltárták a középkori templom keleti falát, felmérték a sírok pusztulásának mértékét, és választ kaptak a keltezést illetően is. Nyárádi Zsolt szerint az ásatás eredményei lehetővé teszik, hogy a pápai tizedjegyzékben 1334-ben szereplő Luce települést, Fenyéddel azonosítsák.

Sófalvi András, szintén a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, a Rika-erdőben végzett régészeti ásatásokról értekezett. A Rika-erdő a Hargita és Kovászna megye találkozásánál fekvő nagyobb erdőség, ahol a középkorban jóval nagyobb volt a forgalom, mint manapság. Írott források hiányában a helynevek (Kapus-tető, Határ-patak, Gyepű-patak), valamint a föld felszínén romjaiban megmaradt vagy teljesen elpusztult, így csak régészeti eszközökkel kutatható emlékek bírhatók szóra a térség múltját illetően.

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze a kozmási Kőházkert, a csíkszentimrei Kúria utcai gót kemencebokor és a szépvízi Szent László-kápolna feltárását ismertette. A kozmási lelőhely első szondázására 2009-ben került sor, a szentimrei gót kemencebokrot  2007-ben fedezték fel, a szépvízi kápolna esetében pedig az idei ásatás kiderítette, hogy valószínűleg 17. századi alkotás, így Csíkszépvíz olyan hiteles történeti emlékkel gazdagodott, amely évszázadokig a somlyói búcsúsok pihenőhelye volt.

A rendhagyó történelemórák jövőre válnak igazán izgalmassá a középiskolások számára, amikor az újabb ásatások helyszíneire látogathatnak. Ez szerepel ugyanis Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának jövő évi tervében.

Csíkszereda, 2010. november 18.