Mit hoz 2010?

(0 Szavazat)39 megjelenítés

Pénzügyi szakemberek és vállalkozók tanácskoztak Gyergyószentmiklóson
Hargita Megye Tanácsának, valamint a gyergyószentmiklósi Arbor Vállalkozók Szövetségének közös szervezésében Mit hoz a 2010-es év a vállalkozók számára? címmel tartottak konferenciát április 9-én Gyergyószentmiklóson. A több mint hatvan vállalkozó részvételével zajló konferencia célja szakemberek segítségével megoldásokat találni azokra a problémákra, amelyekkkel a vállalkozók a mindennapi munkájuk során szembesülnek.


A Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke védnökségével megszervezett, vállalkozókat és pénzügyi szakembereket tömörítő konferencián Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke azon törekvésüknek adott hangot, miszerint az általa vezetett szövetség állandó kiállítást szándékszik létrehozni a famegmunkáló tagvállalatok termékeiből, azzal a céllal, hogy a helyi termelők számára minél több ügyfelet vonzzon a régióba.

Az ilyen típusú kiállítások Európa nyugati országaiban már jól beváltak, amire több pozitív példa is van már (pl. az ausztriai Kék Lagúna). A komplexum létrehozására azért lenne szükség, mert a régióban működő vállalkozások nagy része nem tud készterméket felmutatni az idelátogató érdeklődőknek, potenciális vásárlóknak, ugyanis a késztermékeket Románia és Európa más tájain szerelik össze. Ilyen típusú projektre nem volt még példa Romániában, és a Székelyföld számára különösen fontos, hogy egy ilyen ipari parkot itt hozzanak létre, a régió fejlődése érdekében – mondta megnyitóbeszédében a szövetség elnöke.
A vállalkozók hosszú távú céljai között más iparágakban tevékenykedő helyi vállalkozók bevonása is szerepel, annak érdekében, hogy a komplexum keretében minél több helyi vállalkozásnak adódjon lehetősége termékei bemutatására, értékesítésére és további piacok meghódítására.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök, bár személyesen nem tudott részt venni a konferencián, levélben fordult a vállakozókhoz, amit Miklóssy Ildikó, Hargita Megye Tanácsa Robin Wood projektjének menedzsere tolmácsolt. A megyeitanács-elnök köszöntőlevelében így fogalmazott:
„Több mint száz év telt el a Székelyföld fejlesztését célul kitűző tusnádi kongresszus óta. Már akkoriban, a kiegyezést követő nagy gazdasági fellendülés időszakában körvonalazódott, hogy a Székelyföld, peremvidék lévén, földrajzi és gazdasági szempontból egyaránt lemaradt a fejlődésben.
Térségünk fejlesztésének szükségessége azóta is napirenden van, sokan beszélnek róla, s szerencsére újabban egyre többen vannak, vagyunk, akik teszünk is érte. Az évek, évtizedek során bebizonyosodott, hogy a felülről jött ötleteket nem minden esetben lehetett mifelénk kivitelezni, a távoli íróasztalnál fogant elképzeléseket gyakorlatba ültetni. Életképesnek a helyi közösségekben fogant elképzelések bizonyultak. Így a politikum szerepe is világos lett: minél jobb feltételeket teremteni a helyi fejlesztési elképzelések kidolgozására és támogatni ezeknek az elképzeléseknek a kivitelezését, megvalósítását. Hogy jó úton haladunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt időszakban mintegy ötven olyan helyi kezdeményezést támogatnak a székely megyék megyei és helyi önkormányzatai, amelyek a fejlesztést, a fejlődést szolgáló együttműködést szolgálják. Örömmel tapasztalom, hogy a székelyföldi emberek szívesen vesznek részt ezekben a programokban, s beindult egy olyan, alulról építkező folyamat, amelynek eredménye reményeim szerint az lesz, hogy a székely közösségek számára természetes lesz a székelyföldi szintű együttműködés. Mert a legfontosabb, hogy megtanuljunk együttműködni, egymástól tanulni, egymással összefogva közös terveket megvalósítani.
A megyei önkormányzat támogatóként, kovászként kíván részt vállalni ebben a folyamatban. Partnernek tekintjük a vállalkozói szférát, számos együttműködési programban vállalva részt. Ezek között említeném a Telework, az ipari park létesítését célzó programot, a vállalkozói szféra képviselőivel való rendszeres egyeztetést, a helyi termelők és termékek támogatását, a Székelyföli Vállalkozók Szövetségével való együttműködést vagy a FIDIBE projektet. E partnerség jegyében a megyei önkormányzat a maga eszközeivel, a politikum pedig a maga sajátos eszköztárával az Önök által megfogalmazott igényeket kell hogy felvállalja, képviselje és kedvező megoldást találjon a gondokra. Mindannyiunk közös célja az, hogy utódaink újabb száz év teltén ne azon morfondírozzanak, hogy miért fejletlen a Székelyföld, hanem hogy itthon érezzék magukat egy fejlett régióban.”
A konferencián részt  vett Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, Balási Csaba, a Hargita Megye Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Hivatal aligazgatója, Csata Levente, az Arbor vállalkozók szövetségének alelnöke, Kopacz Zoltán, az Arbor vállalkozók szövetségének igazgatótanácsi tagja, Selyem Hideg Norbert, a Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának jogásza, Bányász Judit, a Pro Business Kft. tulajdonosa, valamint  Molnár Judit, a Certop Kft. igazgatója.
Csíkszereda, 2010. április 10
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, május»
hkscpsv
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774