( Szavazat)439 megjelenítés Hiánypótló mezőgazdasági szaklapot adott ki Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Hargita Népe Kiadó
Megjelent a Székely Gazda mezőgazdasági tematikájú havilap első száma, melynek kiadásával Hargita Megye Tanácsa a Hargita Népe Kiadót bízta meg. A 32 oldalas, egy évig ingyenes terjesztésű magazint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Isán István Csongor, a Hargita Népe Kiadó igazgatója, Domján Levente, az agrármagazin felelős szerkesztője és Mihály László a lap tervezője sajtótájékoztatón mutatta be december 1-jén Csíkszeredában.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2010 december 02
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón ismertette az agármagazin ötletének történetét és hiánypótló voltát. Mint elmondta, már a 2008-as helyhatósági választások során, végigjárva Hargita megye településeit, találkozott a gazdák problémáival. Az Európai Uniós csatlakozást követően a gazdálkodásra és értékesítésre vonatkozó szabályok megváltozása, a tejkvóta, a mezőgazdasági támogatások igénybevételével járó papírmunka próbára tette és teszi a gazdálkodókat. Ezért Borboly és kollégái már mandátumuk kezdetén felvállalták, hogy nem hagyják magukra a gazdákat, minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogják, hogy megszüntessék kiszolgáltatottságukat, értékesítési problémáikat. Így azóta például már bejegyzési folyamatban van a székelyföldi gazdákat tömörítő egyesület, de számos más területen is segítik a gazdákat. Az elnök a legnagyobb hiányt abban látja, hogy bár vannak támogatási források, pozitív példák, sikertörténetek, amelyek mentén a többi gazda is elindulhatna, kevés információ jut el a gazdákhoz. Így született meg egy tematikus agrármagazin kiadásának ötlete, amelynek megvalósításával a Hargita Népe Kiadót bízta meg a megyei tanács. A jelenleg ötezer, Hargita megyében terjesztett ingyenes példányszám megjelenési költségeinek nagy részét Hargita Megye Tanácsa vállalta fel, és uniós forrásokból biztosítja, de ki szeretnék terjeszteni egész Székelyföldre is.
Mint minden nagyobb, általa támogatott projekt kezdete előtt, Hargita Megye Tanácsa felmérést is készíttetett, amelyből kitűnik, hogy jelenleg a helyi gazdák egyetlen, román nyelvű, hetente sugárzott országos televízió műsorból és pár országos román nyelvű magazinból tájékozódnak, és nincs olyan magyar nyelvű kiadvány, televízió- vagy rádióműsor, amely rendszeresen eljutna hozzájuk, pedig igényük lenne rá.
„Erre a lapra szükség van egész Székelyföldön, hiszen a jó példákból, a sikertörténetekből tanulva, a kölcsönös információáramlás révén segítségükre lehetnek egymásnak a székelyföldi gazdák, visszanyerhetik és megőrizhetik vállalkozó kedvüket és a mezőgazdasági munka iránti elköteleződésüket. Ennek a lapnak helye van Székelyföldön, és biztos vagyok benne, hogy reális segítsége lesz azoknak, akikhez eljut” – nyilatkozta Borboly Csaba a Székely Gazda megjelenése kapcsán.
Isán István Csongor, a Hargita Népe Kiadójának igazgatója abban látja a magazin előnyét a napilapokhoz képest, hogy míg a utóbbiak egy napig élnek, és rövid, pergősebb anyagokat tartalmaznak, addig egy tematikus magazin jóval nagyobb mennyiségű hasznos információt biztosíthat olvasói számára és a szaktanácsadás, a riportok révén olyan űrt tölthet be, amelyre egy napilap nem képes.
Isán ismertette a lap összetételét, amely három tömbből áll. Az első tömb egy panorámikus életkép, a gazdák életéhez közvetlenül kapcsolódó hírekből tevődik össze. Egy másik riportokat, tudósításokat tartalmaz, míg a harmadik egy szaktanácsadást nyújtó tömb, amelyen belül általános, de részkérdésekben is szeretnének tanácsokat adni a gazdáknak.
Az igazgató elmondta, jövő nyárig ingyenesen igényelhetik a Hargita megyei gazdák a magazint, amelyből 4400 példányszámot juttatnak el postán keresztül hozzájuk, viszont, amennyiben nagyobb igény mutatkozik rá, akkor már árat is bevezetnének.
Domján Levente, az agrármagazin felelős szerkesztője szerint a lap alapcélkitűzése, hogy információkat nyújtson, és ezt nem erőszakos módon, hanem működőképes modellek, a legjobb példák bemutatásával szeretnék elérni. Domján elmondta, hogy szeretnék a gazdák természetes kíváncsiságát felébreszteni, hogy mások példáját, sikerét látva, saját maguk is elgondolkozzanak, hogy mit tudnának kezdeni a saját lehetőségeikkel. Be szeretnék mutatni, hogy egyes gazdák mit tettek, hogyan tették, melyek voltak az eszközeik, esetleg a buktatóik, amelyek révén például egy öttehenes gazdaságból huszonöt tehenes farmmá nőtték ki magukat. Hogyan lehet áthidalni a nyersanyagtermelés és a feldolgozóipar hiányát, hogyan lehet a feldolgozóiparban még lehetőségeket keresni, hogyan lehetne a csomagolás és értékesítés révén a gazdák zsebébe kerülő nyereséget, a nyersanyagárat akár három-négyszeresére növelni – egy-egy ilyen sikeres példa bemutatja, hogyan lehet a székelyföldi gazdacsaládoknak, gazdatársadalomnak a jövedelmen keresztül biztos megélhetést, és akár a környezetében élő három-négy családnak is egzisztenciát biztosítani.
„El szeretnénk a székely gazdákat juttatni az általános elkeseredési panaszhajlamtól ahhoz a felismeréshez, hogy ha másnak sikerült, akkor nekik is sikerülhet” – mondta Domján.
Mihály László, a lap grafikai tervezője szerint a lap kinézetet tekintve nyugati színvonalra törekedtek, így a tördelés is szellős, olvasóbarát, kellemes a szemnek, a színek nem kiabálók, nem harsányak, sok a kiemelés, a keretezés, és számos fotó tarkítja a magazint. Mihály szerint erre a lapra nem úgy kell tekinteni, mint a magyar narancsra, ami kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk, hanem ez már európai narancs.