Meg kell változtatni a népszavazási törvényt

( Szavazat)25 megjelenítés
Romániában súlyosan sérül a népszuverenitás elve
 
A napokban igencsak aktuális téma a helyi referendumok szervezése, és sokan beszélnek vagy írnak erről anélkül, hogy elolvasnák a népszavazási törvényt. A jogszabály rendelkezései viszont egyértelműek: a közigazgatási határok kérdésében tartandó helyi népszavazások konzultatív jellegűek, érdemi, döntési jogosultsággal e vonatkozásban csak a parlament rendelkezik. Sajnálatos módon ez az állítás nemcsak a közigazgatási határok ügyében tartott népszavazásokra igaz, hanem minden népszavazásra, legyen az helyi vagy országos.
A nem kellően átgondolt szabályozása alapján a népszavazások eredménye nem köti a helyi/országos döntéshozókat, tehát az tulajdonképpen csak konzultatív jellegű, nincs kötelező ereje. Elég, ha csak az államelnök által kezdeményezett népszavazásra gondolunk, hogy belássuk, annak eredménye nem köti a parlamentet, és ha akarják, eleget tesznek a népszavazáson kikristályosodott eredménynek a képviselők számának csökkentése tárgyában, ha pedig nem akarják, akkor meg nem. És sajnálatos módon ez a helyzet a helyi/megyei népszavazásokkal is, különösen a közigazgatási beosztás vonatkozásában, ugyanis a közigazgatási beosztás kérdésében megfogalmazott népakaratot, a hatályos törvényi rendelkezések szerint, ha akarja, figyelembe veszi, ha akarja, nem veszi figyelembe a román parlament. Ezért ha maradnak a jelenlegi törvényi rendelkezések, mi itt Székelyföldön vagy bárhol az országban szavazhatunk bármiről bármit, a döntést Bukarestben hozzák meg.
 
Én ezt a helyzetet nem tartom a demokráciával összeegyeztethető állapotnak, és ezért tartom szükségesnek a népszavazási törvény módosítását, a népszavazások kötelező erejének, a népszavazási eredmény kikényszeríthetőségének, törvényi garanciáinak a megteremtését, mert amíg ez nincs meg, addig a helyi vagy országos népszavazás a következményét tekintve nem több, mint egy nagymintás közvélemény-kutatás (exit poll), amelyet ha akar, figyelembe vesz a döntés által érintett politikai testület (helyi/megyei tanács, parlament, kormány), ha meg nem akarja, akkor figyelmen kívül hagyhatja minden jogi következmény nélkül. Remélem, a népszavazásokat kezdeményezők tudatában vannak ennek a jogi helyzetnek, és közösen dolgozhatunk azon, hogy ez megváltozzon, mert amint a fentiekben is említettem, amíg a hatályos jogrendbe nem építenek be világos és egyértelmű garanciákat a népszavazások eredményének kikényszeríthetőségére, addig a népszavazás nem lesz több, mint politikai demonstrációs eszköz, mint a tüntetés, a tiltakozás, az aláírásgyűjtés. A hatályos jogi szabályozás szerint a közigazgatási határok módosítása esetén helyi népszavazásokat kell tartani ugyan, de annak eredményétől függetlenül bárhogyan dönthet a kérdésben a román parlament. Egy település, egy megye lakossága nem rendelkezik eszközzel arra, hogy egy általa nem óhajtott átszervezést megakadályozzon, vagy netán egy általa óhajtott változtatást kikényszeríthessen. Bukaresti politikusok a fejünk felett dönthetnek e kérdésben, és álláspontom szerint ezen a helyzeten változtatni kell, mert ez nem egyeztethető össze a Románia alkotmányában foglalt alapelvvel, mely szerint a nemzeti szuverenitás birtokosa a nép, amely azt közvetve, képviseleti szervek útján, illetve közvetlenül, népszavazáson (referendum) gyakorolja. Demokráciában a népszuverenitás közvetlen gyakorlásának lehetősége alapvető, fontos kérdés, ám ez a jog, a hangzatos alkotmányos rendelkezés ellenére, meglehetősen korlátozott.
 
Meggyőződésem, hogy a közigazgatási beosztás, a fejlesztési régiók határai, a decentralizálás folytatásának szükségessége kérdésében a lakosságnak nemzetiségtől, lakóhelytől függetlenül van véleménye, világos álláspontja, bárhol is él az országban. Ez az álláspont csak akkor juthat érvényre, ha a népakarat megnyilvánulhat, és e kérdésekben nem a politikai pártok fognak sajátos hatalmi érdekeik által vezérelve a nép feje fölött dönteni. Konstanca megyében a hétvégén megtartott népszavazás rámutat a népszavazást szabályozó törvényi keretek hiányosságaira, a kérdéskör szabályozatlanságára. Ez is indokolttá teszi a jelenlegi törvényi keretek felülvizsgálatát. És indokolttá teszi a törvény módosítását az a visszás helyzet is, hogy például a lakosság bizonyos százaléka (10–20%) az általa fontosnak tartott helyi ügyekben nem kezdeményezhet helyi népszavazást, mert annak privilégiuma csak a politikusokból álló helyi/megyei tanácsot illeti meg. A lakosság közvetlenül csak a helyi/megyei tanács feloszlatása, illetve a polgármester/megyeitanács-elnök visszahívása kérdésében kezdeményezhet helyi népszavazást, de más, e személyi kérdéseknél fontosabb ügyben már nem.
 
Vallom, a romániai politikai elit akkor jár el helyesen, ha lehetővé teszi a lakosság számára, hogy a helyi közösségeket foglalkoztató fontos kérdésekben ügydöntő (nem konzultatív) helyi/megyei népszavazásokat kezdeményezhessen. Megyei tanácsi elnökként számos esetben szembesültem olyan helyzettel, amelyben a lakosság döntő része beruházások, fejlesztések, közszolgáltatások privatizációja kérdésében világos, a helyi politikai elitével ütköző állásponttal rendelkezett, de a lakossági álláspont nem tudott érvényre jutni a közvetlen demokrácia érvényesülését gátló törvényi rendelkezések miatt. Annak érdekében, hogy a fentiekben ismertetett, illetve minden más, a helyi közösségek által fontosnak tartott kérdésekben a népszuverenitás közvetlenül megnyilvánulhasson, időszerű a választási törvények most napirenden levő módosításával egyszerre a népszavazási törvényt is megváltoztatni, hogy a jövő évi választásokkal egyszerre, költséget kímélő és eredményességet biztosító módon, szerte az országban, ahol igény van rá, helyi népszavazásokat lehessen tartani. Ezáltal biztosítható, hogy a népszavazáson az állampolgárok sokan, az eredményességhez elegendő számban vegyenek részt.
 
Ezért kezdeményezem az RMDSZ szövetségi elnökénél, Kelemen Hunor elnök úrnál, hogy az RMDSZ alakítson ki egy munkacsoportot, amelyben kidolgozhatjuk a módosítóindítványokat a népszavazásról szóló 2000. évi 3. számú törvényhez.
 
 
 
Borboly Csaba,
 
az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke,
 
Hargita Megye Tanácsának elnöke
 
 
 
Csíkszereda, 2011. november 9.
  
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774