Másodszor emlékeztek a 16 ezer székely menekültre Hajdúnánáson

( Szavazat)37 megjelenítés
Hazai földet is elhelyeztek Hargita Megye Tanácsa munkatársai Hajdúnánáson, ahol másodszor emlékeztek meg egy történelmi eseményről, a 16 ezer székely 1916-ban történt magyarországi befogadásáról – ennek tavaly emlékművet állítottak. Az idei emléknap eseményeihez kapcsolódott a Részletek varázsa: szív-motívumok Székelyföldön című fotókiállítás is, amelyet Hargita Megye Tanácsa munkatársai nyitottak meg. 
 Református istentisztelettel és katolikus misével kezdődött a szeptember 30-án tartott hajdúnánási ünnepség – a misét főtisztelendő Fejér Lajos, Kilyénfalva plébánosa celebrálta. Utána köszöntőbeszédek hangzottak el a Székely Menekültek Emlékoszlopánál és a Székely Menekültek Emlékkeresztjénél, amelyet a tavalyi emléknapon állíttatott a közösség a katolikus templom udvarán. Az ünnepi felszólalók sorában Kassay L. Péter, a Hargita Megye Tanácsa által működtetett Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója beszélt a nánási tisztelgő közösség körében:
– Nekünk, székelyeknek a huszadik században mindkét világégéskor menekülnünk kellett. Szüleink, nagyszüleink történetei alapján a mi generációnk családi emlékezetében inkább a második világháborús események élnek, de emlékeznünk kell a korábbi történésekre is, hiszen múltunk ismerete nélkül szegényebbek lennénk. Minderről évtizedekig nem beszélhettünk nyilvánosan, de a családban meséltek róla, úgymond alternatív történelemórákban lehetett részünk az iskolán kívül, otthon. Ez több volt, mint a kommunizmus időszakában a tanodákban leadott lecke. Jelenleg hál’ istennek már más a helyzet: a most megjelent székelységtörténeti tankönyvből – amely a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg – az 1916-os román betörésről és a menekülésről is tanulhatnak a székelyföldi 6–7. osztályosok. Így az elkövetkező generációkban remélhetőleg többen lesznek azok, akik ismerik e megemlékezés hátterét, és a jövő nemzedékek is el fognak jönni, hogy tisztelettel adózzanak őseik emlékének.
Az igazgató – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök üdvözletét tolmácsolva, valamint a megyei testület nevében felszólalva – így folytatta:
– Melegséggel tölti el szívünket, hogy a hajdúnánásiak ápolják „székely véreik” emlékét. Nemcsak a nyelv, hanem a történelem is összeköt. A nemzeti szolidaritás alapja a közös múlt, a kollektív történelmi tudat. Ápoljuk hát együtt véreink emlékét továbbra is! Isten áldja mindnyájukat!
Beszédet mondott Szólláth Tibor parlamenti képviselő, Hajdúnánás polgármestere, Bodó Sándor, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának elnöke, valamint a katolikus és református egyház helyi képviselői is. Mindenki az összetartozás érzésének fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy a múltból táplálkozva közös jövőt kell építeni.
A koszorúzók sorában Hargita Megye Tanácsa nevében Márton Ildikó, Kassay L. Péter és Mikó Éva helyezett kegyeleti koszorút az emlékműhöz. Az ünnepségen jelen lévő parajdi és kőrispataki önkormányzati képviselet – megköszönve a valamikori, 1916-os hozzáállást – hiányolták, hogy erről az eseményről itthon kevesen beszélnek. Az emlékkereszt lábához Hargita Megye Tanácsa részéről Mikó Éva itthonról hozott földet helyezett el.
A rendezvényhez kapcsolódóan, Hargita Megye Tanácsa és az Alkotóközpont ajándékaként, megnyílt a Részletek varázsa: szív-motívumok Székelyföldön című fotókiállítás – ezt áprilisban Csíkszeredában láthatta a közönség. Marth P. Ildikó, a helyi Kéky Lajos Művelődési Ház munkatársa köszöntötte az igen számos közönséget, majd Márton Ildikó építész-fényképész nyitotta meg a kiállítást elmondva: Hargita Megye Tanácsa számára kiemelten fontos mind tárgyi, mind szellemi hagyományaink őrzése, népszerűsítése. Elhangzott, hogy ez az alkalomhoz igen találó kiállítás, „hiszen a szívünknél többet mi egyebet adhatunk mi mostan a valamikori 1916-os hajdúnánási befogadásért...”.
Mint ismeretes, Hajdúnánáson egy tavaly megjelent könyv is őrzi e befogadás történelmi emlékeit. Buczkó József etnográfus, a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének tagja hosszas kutatás után megjelent Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek című kötete alcíme: Székely menekültek Hajdúnánáson 1916–1918. A kötetet lektorálta dr. Radics Kálmán történész.
Háttér:
95 esztendeje annak, hogy 1916 őszén a Magyarország keleti vármegyéit ért román katonai támadás miatt vándorbotot kellett fogniuk a székely magyaroknak. 206 ezren keltek útra, hátrahagyva mindenüket menekültek szekéren, gyalogosan, jobb esetben áttelepítő vonatokon, hogy az Alföld településein kijelölt szálláshelyeken betévő falathoz, szálláshoz jussanak. A Hajdú vármegyébe irányítottakat Debrecenből vezényelték a különböző településekre. Hajdúnánás városa 3200 menekültet fogadott be, s odaadta mindenét a kifosztott „szegény hazátlanoknak”. Több mint negyvenen főként Csík vármegyei településről érkeztek. Édesanyák sok gyermekkel, idős, beteg emberek képezték a menekültáradatot, hiszen a hadra fogható férfiak Európa hadszínterein ontották a vérüket.
1918 nyarára végül minden székely menekült visszatelepülhetett szülőföldjére, ám közülük 38 léleknek a hajdúk földje lett végső nyughelye. Az ő emlékükre készült az a fafeszület, melynek hasonmása a Hargita tetején áll, nem messze attól a helytől, ahol 1567-ben a hagyomány szerint a katolikus székelyek diadalt arattak János Zsigmond seregei felett, s ezáltal megmaradhattak őseik szent hitében.
Az akkori események, a befogadók és a befogadottak emlékére szervezte meg a Hajdúnánási Római Katolikus Egyházközség a város önkormányzatával közösen a Székely Menekültek Emléknapja elnevezésű eseménysorozatot 2011-ben. Minderre azok között a falak között került sor, ahol a csaknem két éven át tartó együttélés ideje alatt oly sokat imádkoztak a székely menekültek, s ahol gyakran felcsendült a gyönyörűséges Mária-ének is, a székelyek ősi himnusza. Több mint kilenc évtized múltán a városi énekkar előadásában 2011-ben ismét elhangzott. Ugyanekkor kő emlékoszlopon örökítették meg a befogadók áldozatkészségét, a város és a menekültek életét irányító polgármester, dr. Berencsy János nevét, akire még a székely leszármazottak is hálával emlékeztek. De ugyancsak kőbe vésve olvasható Jakab Antal egykori gyulafehérvári püspök neve is, aki hétéves fiúcskaként élte meg a menekülés és a szeretetteljes befogadás élményét. És ott áll annak a Domokos Pál Péternek a neve is, aki tanítóképzős hallgatóként érkezett Hajdúnánásra, s akit néprajzi munkásságáért még életében a Csángók Apostola címmel tiszteltek meg. Az emlékjelet és a mellette 2011-ben elültetett, a székelyek szent hegyéről, a Hargitáról származó két ezüstfenyőt Horváth István gyulafehérvári kanonok, plébános, valamint nt. Gudor András gyulafehérvári református lelkész áldotta meg annak emlékezetére, hogy a menekültek között református vallásúak is voltak.
 
Gyergyószárhegy, 2012. október 2.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774