(0 Szavazat)47 megjelenítés
Hargita Megye Tanácsa és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ 2010-ben 36. alkalommal szervezi meg nemzetközi művésztelepét, a KorKép 2010 Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban augusztus 17-31. között.
Az elmúlt években az intézmény megpróbálta a művésztelepet mindig egy téma köré szervezni, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket szem előtt tartva összeállítani a meghívott művészek névsorát. A tavalyi művésztelep kérdésfelvetése az volt, hogy milyen összefüggések és formai hasonlóságok létezhetnek a lokális, valamint az univerzális között; mi az a formanyelvi minimum a képzőművészetben, ami a lokális egyedi értékeit segíti megjeleníteni a világ képzőművészeti életének színterén.
Utolsó frissítés: szerda, 2013 október 23
A természet iránti vonzalom már a tábor alapítóinak hozzáállásában is felfedezhető volt, hisz szerettek volna menekülni a hétköznapokból, hogy a táj szépségén, a természet örökérvényűségén, a tradíciókon keresztül értsék és mutassák meg a világot. Sok mindenben hatott rájuk az akkor még élő zsögödi példakép, Nagy Imre, aki nemcsak azzal tűnt ki az akkori öregek közül, hogy Nagybányát, Budapestet és a nagyobb európai művészeti központokat is bejárta egykor, hanem azzal is, hogy tudatosan vállalta a hazatelepedést, az elvonulást, és úgy élt évtizedeken át, hogy része, részese volt annak az életformának, annak a helynek, amelyből szín- és formavilága táplálkozott. Roppant fontos megemlíteni, hogy ezekben a kezdeti években a résztvevők között találjuk a valamikori Nagybányai Művésztelep aktív tagjait, mint Balla Józsefet és Ciupe Aurélt, akik az egykori Nagybánya iránti nosztalgia kapcsán jöttek el Szárhegyre, magukkal hozva egy-egy részt a nagy elődök szellemiségéből. Nagy Imre, Balla József, Ciupe Aurél − három nagybányai művész szárhegyi kötődéssel. Mindkét művésztelep a szellemi központtól távol, abból mintegy kivonulva jött létre, az ott alkotók meghatározó élményaga a gyönyörű természeti környezet, a színes népviselet és a népi élet volt.
A természetközeli környezet, illetve a falu még élő tradicionális közössége nemcsak ezen elődök munkáira nyomta rá bélyegét, hanem az utóbbi évek meghívott művészeinek munkáiban is felfedezhető.
Az idei művésztelep fő témája a Fenyő. Ez magába foglalja a fenyőfát, mint anyagot, mint témafelvetést és minden lehetséges eszközt ennek körüljárásához, mint például a fenyőfa-térplasztika, fenyő a rajzokon, fenyő digitális képeken stb. A 2010-es művésztelep azt a kérdést próbálja megvizsgálni, hogy mit is jelenthet ma a Homo faber, a kreativitás valamint a mai alkotó és témája – a fenyőfa – kontextusában. Esetleg azt is, hogy miben rejlik, a nem kifejezetten műtárgykészítő ember definiálása, a valamit úgymond feltaláló, felfedező ember alkotóereje. Ezzel szorosan kapcsolatban áll a falusi környezet adta népi tárgykészítés, a tipikus kelet-európai manualitás expresszivitása. Miként értelmezhető e tárgykészítési és az esetleges alkotói hozzáállás a mai digitalizált világunkban? A falusi környezet adja a lehetőséget, hogy a még élő népi tárgykészítőket meghívjuk egy pár napra, hogy tanulmányozzuk a még fellelhető hagyományos technikákat, tárgykészítési eljárásokat. 2010-ben olyan művészeket hívott meg az intézmény, akik a high-techhel ellentétben a manualitást részesítik előnyben, a népi tárgykészítést, ennek szépségében rejlő adottságokat használják, mint például a facsapolást, kötözést, fonást, kézi faragást stb.
E konceptek alapján, két jelentős csoport képviselői vesznek részt a művésztelepen: azok, akik ezt az alkotói metódust alkalmazták, mint a MAMÜ és a FÁSKÖR csoportosulások, továbbá azok a fiatal művészek, akikhez közel áll ez az alkotói mód. A külföldi meghívottak listáját is ehhez a gondolathoz próbáltuk kapcsolni. Így lesz jelen a koreai Yatto csoport két képviselője, akik munkáikban, szellemiségükben sajátos módon párhuzamot mutatnak a MAMÜ alkotásainak kísérleti törekvéseivel is. A 2010-es művésztelep egy egynapos szakmai megbeszélést is tartalmaz az adott téma boncolgatása kapcsán, ahová a művészettörténészek mellett olyan néprajzkutatókat is meghív az intézmény, akik ezt a témakört dolgozzák fel helyi kutatásaik eredményeként és ki tudják egészíteni a tábor vizuálisan feldolgozandó problémakörét.
Az itt születendő konklúziók fényében a szervezők reményei szerint új megvilágításba kerülhet néhány korábbi táborban készült műalkotás is. Emellett érdekes és tanulságos kísérletnek mutatkozik annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy ez az említett képzőművész-generáció reagálása mennyire cseng össze, a hagyományos népi manufakturális értékek ismerete és gyakorlata különbözőségeivel.
A tábor zárókiállítását augusztus 30-án, hétfőn 19 órakor tartjuk a Lázár-kastélyban.
Meghívott művészek:
Elekes Károly (Magyarország) Mamü
Nagy Árpád Pika (Magyarország) Mamü
Garda Aladár (Németország) Mamü
Huber András (Magyarország) Fáskör
Orosz Péter (Magyarország) Fáskör
Varga Ferenc (Magyarország)
Somu Desai Anchor(India)
Kum Yong-Ik (Korea)
Dong-Hun (Korea)
Hanyjo Katsuki Anchor(Japán)
Doró Sándor (Németország
Erőss István (Magyarország)
Siklódi Zsolt (Románia)
Horváth Zoltán (Románia)
Horváth Levente (Románia)
Kassay L. Péter
Igazgató
Gyergyószárhegy, 2010. augusztus 9.