A Cseke Attila RMDSZ-es miniszter ideje alatt megvalósított kórházi decentralizáció az elmúlt 22 esztendő egyik legsikeresebb kormányzati reformlépése volt, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kórházak helyi közösségi kontroll alá kerüljenek, és az egyre apadó kormányzati források mellett a helyi és megyei tanácsok közreműködésével helyi, illetve uniós források kerüljenek ezen intézmények fejlesztésébe. Miniszter úr azt állítja, hogy e reform nélkülözte a princípiumokat, fejetlenül és logikátlanul zajlott. Miniszter úr téved. A kórházi decentralizációnak egy nagyon fontos princípiuma volt az, hogy a kórházak kerüljenek azon közösségek által választott legitim képviselők felügyelete alá, amelyeknek tagjai e kórházak szolgáltatásait igénybe veszik. Ha Miniszter úr végiglátogatja a megyei kórházakat, például a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat, akkor megtapasztalhatja, hogy az elmúlt három esztendőben helyi és központi forrásból több pénz jutott ezen intézmény fejlesztésére, mint az azt megelőző 20-30 évben együttvéve. Hogy egy kórház jól működik-e, annak megítélése alapvetően a betegek dolga. E vonatkozásban Miniszter úr figyelmébe ajánlom a kolozsvári IRES közvélemény-kutató és elemző cég egy éve készült felmérésének megállapításait, amely szerint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a betegek igen nagy, 90 százalékot meghaladó aránya elégedett a kórház szolgáltatásaival, az orvosok és ápolók hozzáállásával.

Meggyőződésem, hogy néhány kivételtől eltekintve az ország városainak, megyéinek többségében a helyi tanácsok, megyei tanácsok, hasonlóan Hargita Megye Tanácsához, az elmúlt három évben igen komoly anyagi és egyéb erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az épületállományt felújítsák, az eszközparkot modernizálják, bővítsék, orvoslakások és minden más ösztönzők biztosításával szakorvosokat vonzzanak az intézményekbe, illetve az ott dolgozókat megtartsák, lebeszéljék arról, hogy külföldre távozzanak. Ezért arra kérem Miniszter urat, vizsgálja felül a helyi, megyei tanácsi felügyelet alatt működő egészségügyi intézmények visszaállamosítására vonatkozó elképzeléseit. A visszaállamosítás, centralizálás helyett bölcsebb lenne Miniszter úr részéről, ha például az egészségügyi eszközbeszerzések vonatkozásában kialakítana a minisztérium, a kormány mellett, egy olyan központi közbeszerzési mechanizmust, amelyhez a helyhatóságok (autorităţi locale) önkéntes alapon csatlakozhatnak. Tőlünk nyugatabbra e vonatkozásban vannak sikeres példák, nemcsak az egészségügyi, hanem minden más közbeszerzés terén is. A helyhatóságok, különösebben a kisebb községek polgármesteri hivatalai, de akár még a megyei tanácsi hivatalok számára is jelentős segítséget jelentene, ha minden egyes alkalommal, amikor be akarnak szerezni száz széket, 50 számítógépet, egy-két gépjárművet vagy egy tétel injekciós tűt, gyógyszert, akkor ne kelljen a saját leterhelt apparátusukkal önálló közbeszerzési eljárásokat meghirdessenek, lebonyolítsanak, hanem ezen eszközök beszerzésére vonatkozó igényüket formaságok nélkül, csak bejelentenék a központi közbeszerző intézménynek, és az nagy tételben lebonyolított közbeszerzésein az e beszerzésekre vonatkozó igényeket is kielégítené rövid határidőn belül. Ez érdemi segíség lenne a kormányzat részéről a helyhatóságok számára, többletkapacitások szabadulnának fel a fejlesztési projektek megvalósítására. Meggyőződésem, ha Miniszter úr vagy akár a kormány létrehoz egy ilyen központi közbeszerző intézményt, és az biztosítja a helyhatóságok számára, hogy gyorsan és felesleges adminisztráció nélkül X baniért beszerez egy injekciós tűt, akkor a helyhatóságok nem fognak azért közbeszerzéseket szervezni, hogy X+2, netán 2X lejért szerezzenek be injekciós tűket. De arra kérem Miniszter urat, hagyja meg a helyhatóságok azon jogát, hogy az ő minisztériuma X lejért tud beszerezni egy injekciós tűt, azt mi megtehessük X-2 lejért. A beszerzési árak leszorítása monopóliumok kialakítása mellett lehetetlen.

Partnerséget, együttműködést és párbeszédet várunk el a Miniszter úrtól, nem diktátumot és centralizációt, mert igen nagy erőfeszítéseket tettünk a minisztériumi felügyelet jelentette gazdátlanságban tengődő egészségügyi intézmények fejlesztésére, és az elért eredményeket nem kellene sutba dobni átgondolatlan kormányzati intézkedéssel. Van baj és probléma az egészségügy terén amúgy is, ennek a szférának úgy hiányzik egy újabb gyökeres átszervezés, mint üvegesnek a hanyatt esés.

 

 

Borboly Csaba,

 

Hargita Megye Tanácsának elnöke

 

 

Csíkszereda, 2013. január 14.