A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.

Dávid Lajos polgármester köszöntötte a jelenlévőket, örömét fejezve ki amiatt, hogy két olyan szakember előadását hallgathatják meg, akik sokat dolgoztak a község turisztikai stratégiája és arculata érdekében.

– A témaválasztást nagyon aktuálisnak tartjuk – jelentette ki.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőbeszédében kitért a turizmus és az épített örökség viszonyára. Szerinte Székelyföld idegenforgalmi fejlesztésében nagy szerepük van a műemlékeknek, hiszen turistákat vonzanak, és fontos, hogy megőrizzük régi, hagyományos építményeinket, így a messze földön híres székely kapukat is. Persze épített örökségünk védelme nemcsak emiatt elengedhetetlen, ezt a kincset a turisztikai-gazdasági szempontok nélkül is meg kell becsülni ahhoz, hogy a regionális identitástudatunk megmaradjon.

A tanácselnök arra kérte a jelenlévőket, hogy adjanak hangot véleményüknek az előadások végén, mint ahogyan más alkalommal is fontos ez a közéletben, hiszen véleményükre szükség van ahhoz, hogy jól előkészített politikai döntések szülessenek a közösség érdekében. Borboly Csaba úgy látja, ez az autonómia építésének egyik lényeges eleme.

Süveg Éva a jobb sorsra érdemes építészeti örökségünk megóvásáról beszélt, ismertetve a megyei tanács faluképvédelmi és székelykapu-felújítási programját. A szaktanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy számos népi építészeti emléknek számító épület lakatlan, leromlott állagú, ezek felújítására viszont uniós forrásokra pályázhatnának a helyi önkormányzatok, új funkciót adva nekik, például kulcsos házként működtethetnék. Ehhez a megyei tanács segítséget nyújthat szaktanácsadással, hangsúlyozta Süveg Éva. A szaktanácsadó azt is elmondta, hogy előkészületben van egy törvény, amely alapján a helyi tanácsoknak három hónap alatt azonosítaniuk kell településükön azokat az elhanyagolt épületeket, amelyek veszélyesek a járókelőkre, vagy zavaróak a településkép szempontjából, és fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat, hogy újíttassák fel az épület homlokzatait. Hargita Megye Tanácsa javaslatot nyújtott be a törvénytervezethez, miszerint a kapuk felújítása is kerüljön a jogszabály hatálya alá.

Horváth Alpár egyetemi oktató már visszatérő vendég a Székelyföldi Akadémián, hiszen már számos alkalommal tartott előadást a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeiről. Szerinte ennek kisebbségvédelmi jelentősége is van, hiszen ha az idegenforgalom javít a lakosság életminőségén, akkor egyben fékezi az asszimilációt és az elvándorlást. Az egyetemi oktató bemutatta Hargita Megye Turizmusfejlesztési Stratégiáját, a megyei tanács kompetenciáit az idegenforgalom növelésében, egyik fő stratégiai célként pedig a turisták számának, főként pedig a vendégéjszakák számának növelését nevezte meg. Mint kifejtette, a székelyföldi turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja fiatal szakemberek alkalmazását a turisztikai vállalkozásoknál, ugyanakkor a fejlesztést nem elég a helyi vállalkozókra alapozni, hanem a globális versenyben részt vevő szereplőket is be kell vonni.

Máréfalva, 2011. május 19.