( Szavazat)40 megjelenítés Gyergyócsomafalvára érkezett Hargita Megye Tanácsának Székelyföldi Akadémia című rendezvénysorozata augusztus 2-án. Dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia egyetem dékánja a székelyföldi fiatalok helyzetét elemezte, Süveg Éva építőmérnök, Hargita Megye Tanácsa főépítészi hivatalának szaktanácsadója pedig a megyei tanács székelykapu-, faluképvédelmi és Modern székely ház programjáról beszélt.
Utolsó frissítés: szerda, 2011 augusztus 03
Köszöntőjében Márton László Szilárd polgármester kijelentette: a közösség hangadóinak bele kell szólniuk a közpolitikába, erre lehetőséget kell nekik adni. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint a helyi értelmiség megyénkben jórészt kivonult a helyi közélet alakításából, és a megyei tanács ezzel a rendezvényével őket akarja megszólítani, illetve bevonni a politikai döntések előkészítésébe, ami még nem jelent politikai szerepvállalást az értelmiségiek részéről, a velük való konzultáció viszont elengedhetetlen, az országos döntések előkészítésében is. „Akadémiánk az autonómia építéséről szól, amelyért autonóm módon cselekedni kell” – jelentette ki Borboly Csaba.
Dr. Biró A. Zoltán előadásában rámutatott arra, hogy a legtöbb intézmény bezárja a kapukat a fiatalok előtt (két kivételt említett: Hargita Megye Tanácsát és Sepsiszentgyörgy Önkormányzatát), a családok pedig „túlprotezsálják” a fiatalokat, amivel a fiatalok jó része visszaél, húzza-halasztja a tanulást, nem siet a munkaerőpiacra. Ezt a fiatalok úgynevezett parkolási gyakorlatának nevezzük, azazhogy bizonyos életkorig nincs stabil munkahelyük. További probléma, hogy a vidékiség taszítja a fiatalokat, a kreatív tehetségeknek „szűk” a vidék, és az iskola nem nevel gyakorlatiasságra.
A dékán a felsorolt problémákra a következő megoldásokat vázolta fel: a családok legyenek szigorúbbak a gyerekekkel szemben, az iskolában fordítsanak nagyobb hangsúlyt az oktatáson kívüli, közösségformáló tevékenységekre, a média sorozatot indíthatna sikeres fiatalokról, az alkalmazók, hivatalok pedig hagyják a fiatalokat, hogy érvényesítsék új tudásukat, és hagyják őket kapcsolati hálózatot, illetve lobbit építeni.
Süveg Éva szerint a megyei tanács székelykapu-, faluképvédelmi és Modern székely ház programjának várt eredménye a hagyományokon alapuló egységes falukép kialakítása és a vidéki életforma népszerűbbé válása. A szaktanácsadó a fenti programok mellett ismertette azt a törvényt, amelynek értelmében a helyi tanácsoknak három hónap alatt azonosítaniuk kell településükön azokat az elhanyagolt épületeket, amelyek veszélyesek a járókelőkre, vagy zavaróak a településkép szempontjából, és fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat, hogy újíttassák fel az épület homlokzatait. A jogszabály szerint a helyi önkormányzatok segíthetik azokat a családokat, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el az országos átlagbért, így nincs módjuk erre a felújításra, ám az építészetileg értékes településrészeken e nélkül a feltétel nélkül is támogatásban részesülhetnek az érintett családok.