A helyi és hagyományos termékek vására után Borboly Csaba, megyeitanács-elnök, Gyerkó László szenátor és Becze István megyei tanácsos, Kászonaltízen tekintették meg a Kászoni Falunapok keretében megrendezett szarvasmarha kiállításon felsorakoztatott állatállományt, amely részben a hagyományos termékkínálat alapanyagait szolgáltatja. A szarvasmarha kiállításon a zsűri, a nemesítés során elért eredmények szerint díjazta a gazdákat.

Miután röviden méltatta a szarvasmarhatartók munkáját és beszámolt a megyei tanács, az állattartókat érintő terveiről a nyertes tehén gazdájának a megyeitanács-elnök adta át az első helyezésért járó díjat.

– Helye, és ideje van az ilyen vásároknak. Azt szeretnénk, hogy az állattartás mint megélhetési forma megmaradjon, és jövedelmező legyen. Pályázati kiírásainkkal közvetlenül is támogatjuk a gazdákat, de ugyanolyan hasznosak lehetnek, azok a sajtkészítésről, húsfeldolgozásról tartott képzések, amelyeken sikeres példákat mutatnak be a megvalósítók. Ezeknek az a céljuk, hogy a gazdák átvegyék a módszereket, lássák meg, hogy lehet, és lássák a jövőt, amelyet például a Kászonok esetében a mintegy 800 szarvasmarhától származó tej és hús feldolgozása biztosíthat – mondta Borboly Csaba.

A megyeitanács-elnök felhívta a gazdák figyelmét a gyimesközéploki, és a székelykeresztúri gazdák összefogására, amely révén saját tejfeldolgozó központot hoztak létre a megyei tanács és a helyi tanács számottevő segítsége nélkül. A megyei tanács csupán szaktámogatást nyújtott és irányította a dolgok haladását.

Szó esett a kis vágópontok újranyitásáról is. Ebben az RMDSZ-es honatyák tudnának változást hozni, hiszen Románia az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol nem működnek ilyenek – hangzott el a továbbiakban.

 

Szent János Napi fogathajtó verseny

Szakszerűen kialakított pályán és népes közönség előtt zajlott május 18-án a homoródfürdői Lobogó Sportklub által megszervezett lovasbemutató és fogathajtó verseny.

A társszervező Hargita Megye Tanácsa képviselőjeként Borboly Csaba, megyeitanács-elnök is felszólalt méltatva azt az igyekezetet, amelyről a szervezők évről-évre szóló aprólékos munkával tanulságot tesznek. Ilyen hozzáállásra van szükség – mondta a megyei tanács elnöke rámutatva a sport és a turizmus találkozására, mint lehetőség Székelyföld számára. – Ezek az események is egyfajta hagyományőrzésnek számítanak. Szükség van rájuk, hiszen a kommunizmusban megtizedelődött a lóállomány, azt követően pedig a gépek vették át a lovak szerepét a mezőgazdaságban. A ló és a magyarság kapcsolata nem merül ki a mezőgazdaságnál, hiszen valamikor életforma volt, nemzetünk életvitelének elengedhetetlen része, ugyanakkor a megélhetés megteremtése mellett ember és ló vakon kellett bízzon egymásban a puszta életben maradásért. Ezt a kapcsolatot kell fenntartani, ha másképp nem, akkor versenyekkel, ügyességi próbákkal – mondta Borboly Csaba.

A megyei tanács elnöke kitért az állatgondozás nevelő szerepére is, továbbá kifejtette, hogy a lovassport újjáéledését és folytonosságát a hagyományőrző jelleg megerősödése biztosíthatja.

A további felszólalók is kiemelték a lovassporthoz kapcsolódó események fontosságát, és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények, rangos versenyek turisztikai vonzatát, amelyhez elengedhetetlen a székelyföldi versenyek nemzetközi rangra való emelése, valamint idővel a nemzetközi versenynaptárba való beillesztése.

Csíkszereda, 2011. június 19.