( Szavazat)32 megjelenítés 2011-ben is együttműködik a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és Hargita Megye Tanácsa
Újabb fejezetéhez érkezett a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és Hargita Megye Tanácsa 2009 óta tartó együttműködése: idén felmérés készül a Hargita megyei családok helyzetéről. Ezt Horváth István, az intézet elnöke és Borboly Csaba tanácselnök jelentette be június 2-i, csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen aláírták a két intézmény közti, 2011-re vonatkozó szerződést. Borboly Csaba elmondta, ilyen kutatásokra szükség van, a megyei tanács szakmailag megalapozza programjait, döntéseit, így az idei felmérés például nagy segítség Hargita Megye Tanácsa Családprogramjának további lebonyolításában.
Utolsó frissítés: péntek, 2011 június 03
– Bár az infrastruktúra javítása is fontos a megyében, programjaink középpontjában az ember kell hogy álljon, és ehhez kellenek a háttérkutatások – jelentette ki a tanácselnök, hangsúlyozva, hogy a megyei tanács döntéshozó testülete egyhangúlag elfogadta a szerződéskötésre vonatkozó határozatot.
Horváth István röviden bemutatta az általa vezetett kormányzati intézmény működését, majd ismertette az eddigi, Hargita Megye Tanácsával való együttműködés során végzett kutatásokat – 2009-ben a kisebbségi nyelvhasználatról, 2010-ben pedig a Hargita megyei demográfiai kilátásokról készítettek felmérést. Mindezek eredményei, egyéb kutatások mellett, rövidesen kötetben látnak napvilágot. A kisebbségkutató intézet elnöke szerint fontos, hogy ne csak akadémiai szinten érvényesüljenek a szóban forgó felmérések, hanem helyben, konkrét programokban hasznosuljanak.
Az idei szerződés értéke 40 ezer lej, a kutatást 900–1000 fős minta alapján végzik. Vizsgálják többek között a Hargita megyei háztartások összetételét, a gyermekszámot, életkort, iskolát, a gyermekek iskolai nyelvhasználatát, a román és más idegen nyelv ismeretét, a számítógépes tudást, azt, hogy a megkérdezettek mit gondolnak a család intézményéről, milyen nehézségekkel, gondokkal küzdenek, valamint hogy mit gondolnak arról, hogy mennyire jó gyermeknek lenni a Székelyföldön (összehasonlítva azzal, amikor ők voltak gyerekek). Ezenkívül azt is vizsgálják, mennyi időt fordít a gyerek tévézésre, internetezésre, ezek közül mennyit néz magyar nyelvű műsorokat, milyen a nevelésre fordított költségek összetétele, nagysága, milyen értékek mentén nevelik családjukat, és milyen szerepet játszik az identitás a gyermeknevelésben.
Csíkszereda, 2011. június 2.