Az egybegyűlteket Berei István unitárius lelkész köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a vidéket fejleszteni nem egyéni, hanem közösségi feladat. Együtt, közösen kell elmélkedni a lehetőségekről. A Székelyföldi Akadémia elindítása egy jó lehetőség arra, hogy közösen olyan terveket dolgozzunk ki, amelyek jobbá teszik a vidéki életet.” Köszönetét fejezte ki Borboly Csaba Hargita megye tanácsa elnökének, hogy nem csak a kampányidőszak alatt fordít figyelmet a településre, hanem folyamatos, és komoly hozzáállásának köszönhetően a település sok fejlődést tudhat be.

 

Dr. Hermann Gusztáv előadásában kifejtette mennyire változatos és sokértelmű a vidék fogalma. Másként értelmezi egy kolozsvári és másként egy New York-i lakos a vidék szót. Mindenki önmagában hordozza, hogy pontosan mit tart vidékinek, mennyire tartja magát vidékinek. Kihangsúlyozta, hogy vidéken is lehet kutatni, alkotni csak fel kell mérni a lehetőségeket. Felhívta a figyelmet, hogy a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szívesen támogat minden ötletet és segítséget nyújt annak megvalósításában.

 

 

 

Átbeszélésre került a kisvágóhidak témája is. Márton István bemutatta a pontos elképzelést, miszerint a kistermelői vágóhidakon nincs folyamatos vágás, de több állatfajt is vághatnak. Havonta 6-8 nap lenne vágás, viszont meg kell feleljen bizonyos követelményeknek: tisztítás, vizsgálatok, állattartás, felszerelés, szennyvíztisztítás, hűtőberendezések, hulladékülepítő. A hozzávetőleges költségvetés 1300–1500 euro/m2.

 

Továbbá bemutatta Hargita megye gazdasági fejlődésének lehetőségeit, miszerint nagy lehetőség volna a húsmarha tenyésztés, hisz a fenntartható mezőgazdasági fejlődés nem valósítható meg állattenyésztés nélkül. Egy másik lehetőség a hagyományos termékek előállítása, a biotermelésre való átállás lehetne.

 

– Fontos kivédeni a globalizáció negatív hatásait, a termékeinken fel kell tűntetni azok származási helyét: Székely termék, Székelyföldi termék védjegy segítségével. Eddig 21 termelő kapta meg a védjegy használati jogát, 170 termékre – mondta Márton István.

 

 

 

– Közvetlen párbeszédre van szükség a település értelmiségével – mondta felszólalásában Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A megyeitanács-elnök szerint nem a döntés meghozatala a nehéz, hanem a döntés előkészítése, mivel egy politikus tudása sem tud kiterjedni mindenre. Ezért van szükség a tapasztalt véleményekre, a tudásra. Az embereket be kell vonni a döntéshozatal előkészítésébe. Erre kiválóan megfelel a Székelyföldi Akadémia. Lehetőséget nyújt átbeszélni bizonyos témaköröket, információcsere, véleményalkotás, közös párbeszéd kialakítására. Lentről felfele kell kijavítani azt, ami rosszul megy. Ne várjunk csodát Bukarest, Budapest, Brüsszel részéről, mi magunk kell lentről felfele tervezzünk jövőképet.”

 

 

 

Csíkszereda, 2011. szeptember 7.