– Akkor is szükség van ilyen ünnepi eseményekre, amikor a politikai helyzettől függően a központi hatalom döntései nem az erdélyi magyarság érdekeit szolgálják – mondta Borboly Csaba hozzátéve: – A politikai konjunktúrának az erdélyi magyarság érdekeit nem igazán szolgáló döntései közepette szükség van a maihoz hasonló lélekerősítő cselekményekre. Számunkra kedvezőtlen időszakot élünk meg, de díjazunk is. Az élet rendje, hogy túllépjünk a pillanatnyi bosszúságon, és a lehetőségekhez mérve megtegyük azt, ami közösségünk szempontjából fontos. Páll Lajos is ezt tette. Élete során több alkalommal volt olyan helyzetben, amikor az emberileg elfogadható csüggedésen felülkerekedve, a fenyítő és kedvezőtlen körülmények ellenére a szépségre és a művészi értékre alapozott, székely emberhez illően nem tört meg, hanem felállt, a lehetőségekhez mérve tette, amit ősei példája által vezérelve tennie kellett, és festményei, költeményei révén elmondta, amit az adott körülmények között nem szabadott volna.
A tanácsülésen Páll Lajost Papp Kincses Emese megyei tanácsos és Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat volt főszerkesztője méltatta. Előbbi rövid életrajzban mutatta be a dísztanácsülésen kitüntetett költő és festő érdemeit, míg Ferenczes István barátként értékelte a kitüntetett életművét. Mindketten elmondták, milyen erővel kerekedett felül Páll Lajos az életpályáját derékba törő külső hatásokon, és az adott körülmények között is egyedülálló lélekként megtalálta módját mondanivalója kinyilvánítására. Festményeiben a szülőföld tájait dicsérte, költeményeiben pedig közössége, a székelység sorsa iránt érzett aggodalma talált utat, miközben megmaradt megértő, a hasonló érzelműek számára támaszt nyújtó székely atyafinak. Maga a kitüntetett a díj átvétele után mondhatni az egész székely közösséget méltán képviselő két személynek, édesanyjának és édesapjának mondott köszönetet saját költeményeivel.
A dísztanácsülés másik, immár hagyományosnak mondható része a leggondozottabb és legtisztább településnek járó díjak kiosztása volt. A kiértékelő bizottság szerint a városok kategóriában a legtisztább városnak járó díjat Csíkszereda kapta, második helyezett Székelykeresztúr, illetve különdíjat kapott Maroshévíz.
– A városvezetés, a városháza alkalmazottjait, illetve a csíkszeredai polgárok hozzáállását dicséri az a tény, hogy jó néhány éve sorra a megyeszékhely viszi el a leggondozottabb és legtisztább városnak járó díjat – mondta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, hozzátéve, örömet jelent számára, hogy értékelik az igyekezetet, ezt a messze földről hazatérők véleménye is tükrözi.
A községek közül a fődíjat Parajd vitte el, őt követte a sorban Csíkszentkirály, Gyergyóremete, Csíkszépvíz, Oroszhegy és Gyergyóditró.
Az elmúlt év alatt legnagyobb fejlődést elért települések kategóriában Csíkszentimrét és Máréfalvát illette kitüntetés.
Csíkszereda, 2012. május 23.