Bemutatták a Hargita megye demográfiai előrejelzéseiről szóló tanulmányt

( Szavazat)44 megjelenítés
A Hargita megye demográfiai előrejelzéseiről és a Hargita megyei nonprofit szektor sajátosságairól készült felmérést mutatták be Csíkszeredában november 25-én, szerdán a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai, illetve a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az első felmérés Hargita Megye Tanácsa támogatásával készült. A megyeházán tartott előadáson Kiss Tamás és Csata István a megye népességének regionális előszámítását ismertette, Kiss Dénes pedig a nonprofit szektort.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke köszöntőjében elmondta, ahhoz, hogy tervezni lehessen, ismerni kell a tendenciákat, ezért működnek együtt a kisebbségkutató intézettel a megyét érintő felmérésekben.

– Tudnunk kell, mire számíthatunk, hogyan változik a megye lakosságának lélekszáma, illetve a lakosság etnikai, foglalkozási és más összetétele az elkövetkezendő években, hogy pontosan és körültekintően tudjuk megfogalmazni a főbb fejlesztési irányvonalakat – fogalmazott Borboly Csaba, vázolva a megye fejlesztési stratégiáit.

Kiss Tamás bemutatta a magyar, román és roma népesség regionális előreszámításának módszertanát, például hogy milyen kategorizációs technikákkal állapították meg a romák számát, mivel az a népszámlálási adatokban nem tükröződik reálisan. A két kutató Hargita megyei vizsgálata során figyelembe vette a korszerkezetet, a termékenységet, a halandóságot, a migrációt, az asszimiláció mértékét. Az előreszámítás alapváltozata szerint a Hargita megyei népesség száma 2022-re 302 477, 2032-re pedig 293 384 főre csökken, ami 30 alatt összességében 10 százalékos fogyást jelent. A magyarok esetében a népességcsökkenés mértéke 16, a románok esetében 17 százalékos, a romák száma ezzel szemben 85 százalékkal nő. Az egyes etnikumok eltérő népességfejlődése azt is jelenti, hogy a megye etnikai arányai változni fognak: a magyarok és a románok aránya mérsékelten csökken, miközben a romák aránya jelentősen növekszik (a 2002-es 5,7 százalékról 12,1 százalékot ér el 2032-re).

A tanulmányban korcsoportokra lebontva is vizsgálták az etnikai arányokat. Eszerint a 19 év alatti fiatalok között a romák aránya 2032-ben már az egyötöd felett lesz, az újszülöttek között pedig eléri az egynegyedet, miközben a magyarok aránya a fiatalok között kétharmadra, az újszülöttek között pedig kétharmad alá csökken. A románok esetében a csökkenés még látványosabb, 15,2 százalékról 11,4 százalékra a fiatalok és 13,5 százalékról 10,7 százalékra az újszülöttek között.

A fenti alapverzió  mellett a kutatók még megfogalmaztak különböző alternatív forgatókönyveket. A felmérést kisrégiókra lebontva is kutatták, és mint kimutatták, Keresztúr térsége „elcigányosodik”. Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy az „elcigányosodás” kifejezést nem pejoratív értelemben használják, a magyar nyelvű szakirodalomban a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelődését jelenti. Erre a leértékelődésre pedig részben pont a romákkal szembeni előítéletek miatt kerül sor. Mint a kutatók fogalmaznak, a romák arányának növekedése semmi esetre sem önmagában való probléma, hanem az a gond, hogy a különböző vizsgálatok szerint a cigányság útja nem a társadalmi integráció irányába mutat – szociális helyzetük az utóbbi húsz évben romlott. Ennek okaira is kitér Csata István és Kiss Tamás, megállapítva, hogy  a székelyföldi elit számára a legnagyobb kihívást a romák (lehetőleg magyar intézményrendszeren keresztüli) társadalmi integrációja fogja jelenteni.

A tanulmányt a jelenlévők megkapták nyomtatott formában, és hamarosan elektronikus változatban is elérhető lesz az interneten.

Kiss Dénes, a BBTE tanára a Hargita megyei nonprofit szektort vizsgálta a 2009-es évre vonatkozóan, összehasonlítva az országos és nemzetközi adatokkal. Mint kifejtette, máig érződik a hatása Kelet-Európában annak, hogy a kommunista rendszer leépítette a civil szférát, és mind nemzetközi, mind országos viszonylatban Hargita megyében a legkisebb a civil szektor által foglalkoztattak száma. A civil szervezetekben országosan és megyei szinten is túlsúlyban vannak a kulturális szervezetek, akárcsak az államilag támogatottak. Hargita megyei sajátosság a falusi, a település- és közösségfejlesztési, szociális, valamint sport- és szabadidős szervezetek magas aránya, az oktatási-kutatási szervezeteké viszont alacsony.

Kiss Dénestől a hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a Hargita megyei civil szervezetek gyanakvóak, ugyanis igen magas volt a válaszmegtagadás aránya. 342 szervezetet kerestek meg, és ebből csak 216-ot sikerült lekérdezni. Ennek következménye pedig a szektor „alulmérése” lett.

Csíkszereda, 2010. november 25.

 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774