Az élelmiszer-biztonságról tartottak kerekasztal-megbeszélést Csíkszeredában

( Szavazat)35 megjelenítés
Élelmiszer-ipari és élelmiszer-biztonsági kérdésekről szervezett kerekasztal-beszélgetést május 15-én, szerdán a csíkszeredai megyeházán a Hargita Népe Lapkiadó, a Székely Gazda agrármagazin, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ, a IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként.  
 Részt vett Becze István megyei tanácsos, Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor is. Domján Levente, a Székely Gazda felelős szerkesztője, moderátor felvezetőjében azt a kérdést vetette fel, hogy mire világítanak rá és milyen üzenetet hordoznak az elmúlt időszakban napvilágra került élelmiszerbotrányok. Továbbá a meghívóban megfogalmazott kérdésekre is keresték a választ a résztvevők: Mit fogyasszunk, honnan vásároljunk? Nagy áruházakból, termelői boltokból, piacokról, vásárokból? Névtelen tömegterméket a neves üzletből vagy hagyományos, ismert terméket a névtelen kistermelőtől? Székelyföldi realitás és jövőperspektívák: nagyipari élelmiszer-termelés vagy háztáji kisgazdaság? Mennyire érezték/érzik meg az országos élelmiszerbotrányok hatását a helyi hús- és tejfeldolgozók? Mit mondanak az ágazat szereplői?
Domján Levente szerint az élelmiszer-termelésre vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírások túlszabályozottak, de a botrányok azt jelzik, hogy „rés van a pajzson”. Ugyanakkor ezek az esetek kárt okoznak azoknak a vállalkozóknak, termelőknek is, akik betartják a szabályokat. Sándor-Székely Margit, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a botrány óta nőtt az érdeklődés a lóhús iránt, olyanok is megkóstolták, akik korábban soha, így minden rosszban van valami jó. Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy nőtt az eladott lóhús mennyisége Hargita megyében. Arra is kitért, hogy a Hargita megyei hús minősége jó, egészséges, mivel természetes takarmánnyal etetik az állatokat, ezért az importhús helyett a hazait ajánlja mindenkinek. Tánczos Barna szenátor is úgy látja, hogy a helyi feldolgozók termékeivel nincs gond, a szupermarketekben lévő import húsáruk nagy része viszont nem tartalmaz természetes alapanyagokat, és sajnos a vásárlók sokszor csak az árat nézik, a címkét nem olvassák részletesen. Például a tízlejes virsli húst nem látott, a harminclejes esetleg. A politikus szerint a tudatos fogyasztók nevelése a legfontosabb, hogy egy kis erőfeszítéssel drágább, de jó minőségű terméket vásároljanak.
– Minél inkább szigorítják az élelmiszerbiztonságra vonatkozó szabályokat, annál drágábbak lesznek a jó minőségű termékek, ezért is óriási kihívás előtt állnak a helyi termelők – jelentette ki a szenátor.
Becze István kifejtette, hogy nagy lehetőség van az élelmiszeriparban, és az emberekben tudatosítani kell, hogy a hagyományos helyi termék egészséges.
– A megyei tanács folytatja a munkát annak érdekében, hogy a termelők ne bátortalanodjanak el – mondta a tanácsos.
Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke a méz emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról is beszélt egyebek mellett. A szupermarketek polcain nem tudjuk ellenőrizni a minőséget, a helyi méhészek viszont betartják a szabályokat, mert meg akarnak maradni a piacon, ezért Lázár szerint a vásárlóknak a helyi méhészeket kellene előnyben részesíteniük, és el kellene felejteniük az importmézet.
– A helyi termékeket fogyasszuk, ne a pár ezer kilométerről importáltat, mert annak összetevőit nem ismerhetjük – fogalmazott a méhészegyesület elnöke.
 
Csíkszereda, 2013. május 15.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, november»
hkscpsv
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774