( Szavazat)43 megjelenítés 
Neves magyarországi politikai elemzők tették tiszteletüket Csíkszeredában szeptember 16-án. Kéri László politológus és Stumpf István szociológus a magyarországi belpolitikai helyzetről tartott előadást, illetve arról, hogy az milyen hatással van a határon túli magyar politikára. A téma nagy érdeklődést váltott ki: megtelt a megyeháza márványterme.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2009 szeptember 17
A magyarországi belpolitikai helyzetet és annak hatásait a határon túli magyar politikai életre elemezte Kéri László politológus és Stumpf István szociológus szeptember 16-án Csíkszeredában. A budapesti előadókat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központja és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében látták vendégül a megyeháza márványtermében, amelyet megtöltöttek az érdeklődők.
Mindkét meghívott főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének. Stumpf István szerint történelmi időket élünk, a rendszerváltozás óta a magyar társadalom mérföldkőhöz érkezett. A váltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért sokan csalódtak, ugyanakkor a vesztesei és nyertesei ugyanabban a társadalmi rétegben találhatók. Ma már csak egy nagy politikai tömb maradt Magyarországon: a Fidesz, az MSZP ugyanis felszámolta saját bázisát, ezért a 2010-es választások után valószínűleg nem lesz egyetlen nagy ellenzéki párt sem, és hárompárti parlament kialakulására lehet számítani. Persze még sok minden történhet a következő fél évben – tette hozzá Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter szerint azonban a legnagyobb ellenzéki párt nem tesz különbséget a Gyurcsány Ferenc és a Bajnai Gordon vezette kormány között, ami nem mindig esik egybe a szavazópolgárok tapasztalataival. Ugyanakkor Stumpf arra emlékeztetett, hogy a Fidesz a kormány hibájából érte el a hatvan százalék körüli népszerűséget, ám cselekvés nélkül hosszú távon nehéz megtartani ezt a népszerűséget.
Kéri László szerint az 1990–2000 közti időszak sikeresnek nevezhető a magyarországi átalakulás szempontjából, „többet teremtettek, mint pusztítottak”: áttértek a kapitalista rendszerre, csatlakoztak az euroatlanti szövetséghez, és a média meglepően gyorsan elhagyta a marxista szóhasználatot. A következő évtized viszont mindehhez nem tett hozzá semmit, Magyarország elvesztegette ezt az időszakot, a saját hibájából, a korábbi „bal-jobb döntetlenből” fakadó helyzet pedig felmorzsolta a társadalom tartalékait – mutatott rá a Kéri. Mint kifejtette, szerkezetátalakításra, alkotmánymódosításra lenne szükség, ám mindehhez nincs meg a belpolitikai akarat. A rendszerváltás utáni első sikeres évtized után, Kéri szerint, nem történt meg a kellő mentalitásváltás, ráadásul az Európai Unió megfeneklett.
Természetesen szó esett az idei európai parlamenti választásokon előretörő Jobbik radikális pártról, amely Kéri szerint nem a romakérdés miatt ért el meglepő eredményt, hanem elitellenességének köszönhetően. A politológus úgy látja, a jelenlegi magyarországi szélsőjobb nem egyenlő a fasizmussal, mert az még csak ezután jön. „Van még ennél jobbra is” – jelentette ki. A „lappangó igazi nyilasokat” az afrikai tüdőshalakhoz hasonlította, amelyek a száraz időszakban képesek évekig túlélni víz nélkül, majd az ár érkeztével új erőre kapnak. „Ezek viszont valójában piranhák, és harapni fognak” – figyelmeztetett.
A közönség hozzászólásaira reagálva Stumpf István elmondta, nemzeti minimum kellett volna hogy legyen a nemzetek fölötti határegyesítés gondolata, de a balliberális oldal nem tette ezt magáévá, ami súlyos mulasztás. A szociológus kifejtette, hogy a Fidesz-kormányzás idején e gondolat alapján stratégiát építettek, intézményeket teremtettek. Kéri László szerint a két politikai oldal a rendszerváltás óta csalárd módon játszik a határon túli magyarok kérdésével, és a jobboldal titkon szavazatokat remél ebből. A politikai kalandorságot be kell fejezni, és ne legyen pártpolitikai kérdés a határon túli magyarok ügyéből – hangsúlyozta a politológus, hozzátéve: a 2004. december 5-i népszavazást nem lett volna szabad kiírni, hanem a kettős állampolgárság témáját a parlamentben kellett volna megtárgyalni. Kéri azt is kijelentette, hogy az anyaországiaknak van tanulnivalójuk a határon túli magyaroktól, elég csak arra gondolni, hogy a kisebbségben élők legalább két kultúrát ismernek.
Az autonómia kérdése is terítékre került. Stumpf István szerint az autonómia a magyarság megmaradásának egyik fontos eszköze. Kéri László úgy vélte, az autonómia szót másra lehetne váltani, és apránként, részleteiben megvalósítani. Viszont ha kivívták, nem lehet kényelmesen hátradőlni, hanem nap mint nap meg kell harcolni érte, mivel az visszavehető – tette hozzá.
Az előadást Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központ igazgatója moderálta, továbbá jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Sófalvi László alelnök, valamint több megyei tanácsos is. Borboly Csaba felvetette, hogy a román politikusok a magyarok jogköveteléseire gyakran azzal vágnak vissza, hogy a magyarországi románoknak nincs képviselőjük a magyar parlamentben. Mindkét előadó támogatta azt az elképzelést, hogy a magyar parlamentet kétkamarássá alakítsák át, és abban helyet kellene kapniuk a kisebbségek képviselőinek is.
Csíkszereda, 2009. szeptember 17.