(0 Szavazat)48 megjelenítés
Szennyezett és felhagyott ipari terület felszámolásával gazdaságfejlesztési központot hoznak létre Székelyudvarhelyen
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Simion Creţu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója augusztus 17-én írta alá Hargita Megye Tanácsa Innovatív gazdaságfejlesztési központ Hargita Megyében – Harghita Business Center – Vállalkozói inkubátorház elnevezésű, az Operatív Program 4.2-es Szennyezett és használaton kívüli ipari területek rehabilitációja és új rendeltetéshez való előkészítése beavatkozási terület keretében benyújtott és kedvező elbírálásban részesült projektjének finanszírozási szerződését.
Utolsó frissítés: kedd, 2013 október 29
A csíkszeredai megyeházán a sajtó képviselőinek jelenlétében tartott ünnepi eseményen részt vett dr. Verestóy Attila szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna, Hargita Megye Tanácsának munkatársa, volt mezőgazdasági államtitkár, valamint a projektben érintett vállalkozói szövetségek képviselői.
A több mint kétmillió euró értékű, regionális szinten első és egyedülálló kezdeményezés révén a tervek szerint 19 hónap alatt tehermentesítik és feljavítják a székelyudvarhelyi ipari szennyezési gócnak számító volt Megyei Növényvédelmi Közszolgálat területét, ahová egy közel húszéves álom megvalósulásaként modern vállalkozói inkubátorházat létesítenek. A Harghita Business Center nevet viselő és az elképzelések szerint a helyi önkormányzat és vállalkozói szövetségek által működtetett létesítmény Székelyudvarhely és térsége fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztését, valamint üzleti környezetének javítását fogja szolgálni.
Borboly Csaba, megyei tanácselnök szerint a megyei tanács felelősséggel tartozik Székelyudvarhely lakosságának, ugyanis a tulajdonába helyezett volt növényvédelmi központ veszélyes méreganyagokkal átitatott talaja egy szennyező gócot jelent a városnak, amelynek a felszámolása a projekt révén most teljes egészében uniós pénzből, a területére tervezett vállalkozói inkubátorház létrehozása pedig a megyei tanács 50 százalékos, vagyis közel 5 millió lejes hozzájárulásával valósul meg.
–\tTudatosan fejlesztjük a megyénket, és azt láthatjuk, hogy hiába várjuk a nagy külföldi beruházókat, mert megyénk szerkezete, földrajzi elhelyezkedése ilyen szempontból nem kedvező, nincsenek többszázezres lakosságú városaink, nem vagyunk határmentén. Így, az elmúlt húszév tapasztalatai alapján, legfeljebb olyan külföldi beruházókra számíthatunk, akik adottságainkat megdézsmálva, a gyors meggazdagodás reményében jönnek a megyénkbe, majd gyorsan távozva több kárt hagynak maguk után, mint hasznot. Az elmúlt években bebizonyosodott – például a székely termék mozgalom és más projektek mentén –, hogy ha a kisvállalkozók és más, egymáshoz hasonló tevékenységet végzők összefognak, és hasonlóan a régi székely rendtartó közösséghez, odafigyelnek egymásra, akkor közösen értékesíthetjük termékeiket, megoldhatjuk a problémákat. Ha összefogás van, akkor a sok kicsi együtt képes versenyben maradni, akár győzni is, nemcsak országos, hanem nemzetközi piacon is. Ezért tartjuk fontosnak a székelyudvarhelyi és környéki gazdasági szereplők önszerveződésének, összefogásának segítését, egy olyan gazdasági erőforrásbázis háttérfeltételeinek biztosítását, amely által könnyebben megoldhatókká válnak a napi gondok, könnyebben megvalósíthatókká a célok. Ennek az összefogásnak tudunk e projekt révén európai szabványoknak megfelelő, méltó körülményeket biztosítani egy stílusos, modern épülettel, megszépítve Székelyudvarhely egy központi fekvésű területét, ahol otthonra találhatnak az induló vállalkozások. Ugyanakkor ez a projekt újabb pénzt jelent a megyének, újabb munkahelyek teremtésének a lehetőségét, de legalábbis a már létezők megtartását, hiszen közel tízmillió új lej elköltésére hívom a Hargita megyei vállalkozókat. Jelentkezzenek a munkálatok közbeszerzési kiírására, és nyerjék meg, ne engedjék, hogy más megyei vagy más országbeli cég végezze a részben helyi emberek adójából finanszírozott munkálatokat! – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
Borboly Csaba kitért a megyei önkormányzat gazdaságfejlesztési programjára is, amely a helyi adottságokra, erőforrásokra alapozva a gazdasági önállóság fejlesztését, a helyi tulajdon védését tűzte ki célul. E szerint a térség a gazdasági válságon csak az önálló munkahelyteremtéssel, a helyi vállalkozások megerősítésével, szakemberképzéssel, a jövedelmek helyben tartásával kerekedhet felül.
Simion Ceţu vezérigazgató szerint Hargita Megye Tanácsa azon kevés megyei tanácsok közé tartozik, amelynek az Európai Unió Regionális Operatív Programjának mind az öt prioriátási tengelyén van benyújtott, elkezdett, vagy már befejezett projektje. A 4.2-es intézkedés egy problémásabb intézkedés a területtulajdonjogi viszonyok miatt, ezért erre nagyon kevés projektet adtak le országos szinten, ezek egyike Hargita Megye Tanácsának projektje.
–\tHargita Megye Tanácsa nem félt az ötven százalékos hozzájárulástól, megoldotta a területtulajdonjogi problémákat, elvégezte a szükséges felméréseket, és biztos vagyok benne, hogy sikeresen bonyolítja le a programot. Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthetem: Hargita megye fel van készülve a következő európai uniós támogatási periódusra – jelentette ki a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Dr. Verestóy Attila gratulált a projekthez, és hangsúlyozta: – Hargita megye egy jó példa, és ezt érdemes továbbvinni. Nem mi kell most már magunk minősítsük, minősítsenek most már mások minket, mert van miért. Az ország másképp kell, hogy ránézzen erre a megyére, mert ez a megye mást, többet érdemel.
–\tItt a jövőt kell építeni. Ez a történet nem rólunk szól, hanem az utánunk jövőkről, fiatal vállalkozókról, a gyerekekről, az unokákról, Hargita megye jövőjéről. Örvendek, hogy Székelyudvarhely az az egyik helység, amely fejlesztéséhez, jövőjéhez ez a beruházás hozzá fog járulni – emelte ki a szenátor.
Korodi Attila parlamenti képviselő elmondása szerint 2005-ben a környezetvédelmi minisztériumban, mint a Környezetvédelmi Operatív Program felelős kidolgozója, koordonátora az akkori fejlesztési minisztériummal nagy vitákat folytattak az ipari szennyeződések kármentesítésére létrejövő programokról, és akkor már jelezték, hogy ez a típusú projekt, amelyet az akkori fejlesztési minisztérium megfogalmazott a Regionális Operatív Programon belül, nagyon nehezen lesz lehívható.
– Az, hogy Hargita megye és a központi régió képes volt megtartani ezt a „fehér holló típusú” projektet, az nagy erény és erősség. Az országban ezeket a projekteket már eltörölték, mert nem tudtak kialakítani olyan kezdeményező csoportokat, amelyek erre rá tudtak készülni, és meg tudtak felelni a kiírásban szereplő feltételeknek. Egy olyan témakörben sikerült pályázatot elnyerni, amely példamutató lesz az egész országban – mondta a képviselő.
Tánczos Barna egy, a megyénkénti beruházásokra vonatkozó országos jelentésre hivatkozva elmondta, meglepő módon tapasztalta, hogy Hargita megye országos elsők között van a saját erőforrásokból finanszírozott beruházások tekintetében. – Ez is azt bizonyítja, hogy saját erőforrásainkra alapozva tudunk fejlődni, és értékben nagyon sok esetben lekörözünk olyan megyéket, amelyek a közhiedelem szerint óriási beruházásoknak örvendenek. Meggyőződésem, hogy a helyi kis- és középvállalkozásoknak köszönhető ez a megtisztelő hely, és hiszek abban, hogy ebből az erőforrásból meg tudjuk a jövőt építeni – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A jelenlévő helyi vállalkozószövetségek képviselői örömüket fejezték ki a projekt megvalósulása miatt, mint elmondták, régi vágyuk valósul meg azzal, hogy lesz egy olyan központ Udvarhelyen, ahol segítséget nyújthatnak a kezdő vállalkozóknak.
Csíkszereda, 2012. augusztus 17.