A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban

( Szavazat)26 megjelenítés
Szakmai fórumot rendeztek Gyergyószentmiklóson
Szakmai találkozót szervezett Hargita Megye Tanácsa április 21-én a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csíky-kertben. A rendezvényre a turizmusban érintett vállalkozókat, önkormányzatok képviselőit, valamint a turizmus és kultúra-gazdaság szakértőit, egyetemi oktatókat és hallgatókat hívtak meg. Dr. Dombay István egyetemi docens köszöntötte a jelenlévőket hangsúlyozva, hogy az előadások tanúsága szerint a gyergyói térség, Hargita megye és Székelyföld számára kulcskérdés, hogy a turizmusban érintett szereplők felismerik-e a helyben meglévő értékeket, a turisztikai potenciált hordozó természeti és kulturális erőforrásokat, azok között is a nem látható, de létező szellemi tartalmakat, amilyenek az egyes földrajzi helyekhez kötődő legendák is.
 
A rendezvényen jelen volt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is, aki az autonómia gondolatkörébe ágyazta a térségi gazdaságfejlesztés négy elemét: a fafeldolgozás, az energetika, az élelmiszeripar és a turizmus integrált megközelítését. Rámutatott, hogy ma már a fejlesztések elsődleges akadályát nem a pénzforrások szűkös volta, hanem az összefogáson alapuló helyi kezdeményezőkészség gyengesége jelenti, ezen a téren van szükség bizalomerősítésre.
A konferencia eszmei beágyazását és a témakör integrált megközelítését szakszerűen és közérthetően biztosította dr. Bíró A. Zoltán professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja a Kultúragazdaság, regionális identitás, szellemi örökség – székely örökség című előadásában. Elmondta, hogy Székelyföldön számos pozitív tapasztalat, kezdeményezés valósult meg a kulturális örökség turisztikai hasznosítása és a helyi identitás erősítése terén, de szükséges a fejlesztési erőfeszítések stratégiák mentén való összekapcsolása, az egymást erősítő hatások érvényesítése és főleg a társadalmi szereplők közötti bizalom erősítése. A rendszerváltás után a térséget érintő globalizációs hatások felerősítik a helyi-kistérségi, „széki” identitások szerepét, azaz a közösségek érzelmi kötődését a településükhöz, kistérségükhöz. Elvileg esélye van a „gyergyóiság” erősödésének is.
Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium projekt gazdája bemutatta azt a gyakorlatot, ahogy a szellemi kulturális örökség részét képező legendák életre kelthetőek nem csupán a leírt és elmondott szövegekben, hanem a képi és mozgóképi hatásokban, legendatérképen, legendáskönyvben, sőt az animációs technikák révén rajzfilmek formájában is. Bár a legenda-projekt elsődleges célcsoportját a gyermekek és a pedagógusok képezik, akik a helyi örökséget hivatottak megismerni és továbbadni, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a turizmus részéről is nagy az érdeklődés, hisz az idegenvezetők közvetítésével a vendégek számára elérhetővé, megismerhetővé és élvezhetővé válnak az egyes helyek, a fantázia és a történelmi múlt elemei fokozzák a látogatási élmény minőségét.
Dr. Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának adjunktusa Hargita megye turizmusfejlesztési stratégiájának végrehajtása című előadásában a turisztikai desztináció (utazási célterület) és annak menedzsmentje kérdését járta körbe hangsúlyozva, hogy a gyergyói térség önmagában még nem elég erős a nemzetközi piacon desztinációként (komplex térségi kínálatként) való megjelenéshez. Kiemelte, hogy Hargita megye mint közigazgatási egység nem is lesz célterület, annak részei viszont, Udvarhely, Csík, Gyergyó vidéke, sajátos identitásuknál fogva azzá válhatnak akár egy székelyföldi, akár egy erdélyi desztináció részeként.
Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési Igazgatóságának vezetője, dr. Szép Róbert ismertette mindazokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyeket a megyei önkormányzat kölönböző pályázati forrásokból elindított: Natura2000-területek integrált menedzsmentterveinek kidolgozása, a biztonságos hegyi turizmus és a népi fürdők felújítása, valamint az a hét promóciós projekt, amelyet a Regionális Operatív Program keretében nyertek meg, és a lebonyolításuk el is kezdődött. Ezek között szerepel a Gászpor István projektmenedzser által részletesebben ismertetett Hargitai legendák és műemlékek nyomában című projekt, amely a Székelyföldi Legendárium projekt Hargita megyére vonatkozó elemeit marketingkommunikációs kiadványok és akciók révén szélesebb hazai körben hivatott bemutatni előmozdítva a térségi vonzerő és a látógatószám növelését.
Csíkszereda, 2012. április 22.
 
 
  
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774