A szociális gazdasági törvény tervezete és a Hargita megyei inasképzés volt a témája a csíkszeredai megyeházán október 15-én tartott megbeszélésnek, amelyen részt vettek Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának és az érintett alintézményeinek képviselői, a tanfelügyelőség és szociális szervezetek munkatársai, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. A szociális gazdaságra vonatkozó törvény tervezetét a Munkaügyi Minisztérium közvitára bocsátotta, és szociális szövetkezetek létrehozására nyújt lehetőséget, amelyek segíthetnék a hátrányos szociális helyzetben élők munkaerőpiacra való bevonását. A jogszabálytervezet célja törvényes keretetek között lehetőséget biztosítani hátrányos helyzetű személyek intézményesített foglalkoztatásának – szellemi és testi fogyatékosoknak, sokgyerekes családok gyerekeinek, árva gyerekeknek, szakmai képzettség nélkülieknek, elvonókúrát befejezett szenvedélybetegeknek, családi erőszak áldozatainak, bevándorlóknak-menekülteknek, időseknek, 50 év fölöttieknek, akik nem részesülnek minimálbérben sem, elszigetelt közösségben élőknek, roma etnikumúaknak, emberkereskedelem áldozatainak, munkahelyi betegséggel rendelkezőknek, a 18. életévet betöltött, a gyermekvédelmi rendszerből kikerült személyeknek, hajléktalanoknak, nyilvántartott munkanélkülieknek. András Zoltán, a megyei tanács elemzőcsoportjának irányítója bevezetőjében elmondta, Székelyföld jövőjét szövetkezeti rendszerben képzelik el, így a hátrányos helyzetűek, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának megoldását is. Mandel Kinga, a megyei tanács munkatársa nyugat-európai, valamint erdélyi szövetkezeteket mutatott be követendő példaként, amelyekre építeni lehet Székelyföldön.

Mint azt Dobos Erika, az elemzőcsoport tagja ismertette, a javaslat szerint szövetkezetek, hitelszövetkezetek, alapítványok és egyesületek, önsegélyző pénztárak és más jogi személyek szociális vállakozásokat, illetve a társadalmi beilleszkedést elősegítő vállalkozásokat hozhatnak létre, amelyek adókedvezményben részesülnének, pályázhatnának hazai és nemzetközi kiírásokon, a helyi önkormányzatok pedig kedvezményeket és hitelt adhatnának nekik. Az elemző a tervezet hiányosságai között említette, hogy nincs kidolgozott módszertana, nem tárgyalja a szociális vállalkozás vagyonát, nem ismertek a szociális státus odaítélésének a feltételei, és nem kellően megalapozott stratégiai és szakpolitikai szempontból.

A jelenlévők kifogásolták, hogy a jogszabálytervezetben általánosak a megfogalmazások, jobban le kellene szabályozni például a jogosultak kötelezettségeit, és a helyi közigazgatási törvény módosítására is szükség lenne az önkormányzatok érintettsége miatt. Borboly Csaba tanácselnök szorgalmazta, hogy a megyei tanács már a jelenlegi jogi eszközeivel alakítsa meg a szociális szövetséget, amely támogathatná a gyerek- és felnőttszakképzést. Ez kapcsolódott a megbeszélés másik témájához, a szakképzéshez, amely érdekében már történtek lépések, és Csíkdánfalván idén ősztől húsz kilencedik osztályt végzett gyerek magángazdaságokban tanulhatja a mezőgazdaság csínját-bínját. Ezenkívül a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kollégiumot hoz létre Csíkszentmártonban, ahol a gyerekeket szintén erre tanítanák. Borboly Csaba szerint nem szabad várni az oktatási rendszer változására, hanem már most cselekedni kell, és párhuzamos képzéseket kell indítani – Hargita Megye Tanácsa ezt alintézménye, a Hargita Megyei Agrárkamara révén tudja támogatni, ahol már zajlik is felnőttképzés, de ezt ki kellene terjeszteni.

– Sok a munka nélküli fiatal, sokan külföldre távoznak dolgozni, és ezek közül sokan friss diplomások. Tudatosítani kell a szülőkkel, hogy nem biztos, hogy csak az egyetemi diploma megszerzése jelenti az egyetlen boldogulási lehetőséget gyerekeik számára, sőt, szakmával a kezükben akár többet is kereshetnek, ráadásul az egyetem költségeit is megspórolják. Például nemrég beszélgettem székelyföldi lótulajdonosokkal, akik lovászokat keresnek, és kezdő fizetésként nettó ezer lejt kínálnak, emellé pedig szállást, ellátást. Sokan doktori diplomával sem keresnek ennyit, főleg ha az ezer lejhez hozzászámítjuk az ellátás költségeit – mondta a tanácselnök, aki szerint a média segítségével be kell mutatni a számos pozitív példát a szülőknek, miszerint a siker kulcsa nem feltétlenül az érettségi vagy az egyetemi oklevél megszerzése, és az sem biztos, hogy minden gyerek erre vágyik.

Böjte Csaba szerzetes úgy látja, mentalitásváltásra van szükség, mert lehetőségek vannak ugyan, de sokszor hiányzik a munka tisztelete.

– Turizmusban tevékenykedő vállalkozókkal beszélgettem arról, hogy alig találnak megbízható munkaerőt, akár panzióvezetőként, akár lovászként vagy szakácsként. Lehetőség van, csakhogy a kezdő fizetés iránti igények is nagyok – fogalmazott a dévai alapítvány vezetője.

A megbeszéltek alapján tudatosító kampányt szerveznek a szakoktatás fontosságáról, felmérik a gyerekek és a piac igényeit, továbbá javaslatokat dolgoznak ki az oktatási törvény módosítására.

 

Csíkszereda, 2012. október 15.