Dr. Bodó Julianna, a csíkszeredai Sapientia – EMTE professzora vezette fel a témát, és mint moderátor átadta a szót Borboly Csaba megyeitanács-elnöknek, aki köszöntötte a résztvevőket és beszédében elmondta: „Ez egy remek lehetőség arra, hogy több oldalról is megvizsgáljuk a kisfalvak helyzetét Székelyföldön. A megyei tanács 2008-ban indította útnak a Kisfalu-programját, miután megyejárás közben olyan problémákat észleltek, mint a kis települések villany- és vízhálózathiánya, hogy néhol romokban áll az iskola épülete, nehezen megközelíthető a település stb. Közigény van a fejlesztésekre, a székelyföldi örökségre való fokozottabb odafigyelésre, a beruházásokra, de arra is, hogy összefogással előteremtsük magunk és családjaink számára a megélhetést, befektessünk a turizmusba, vagy minőségi élelmiszert állítsunk elő. A hátrányból lassan, de biztosan előnyt kell faragnunk. Ne tűzoltásszerűen dolgozzunk, hanem a jó példákra alapozva, hatékonyan költsük el a pénzt” – hangsúlyozta Borboly Csaba.

Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéki térségekkel való foglalkozás a romániai magyar politikum számára a legnagyobb kihívás lehet. – A napokban találkoztam egy elszomorító ténnyel, miszerint az Európai Unióban naponta 200 ezer ember hagyja el a vidéket. Ez a szám félelmetes, és tenni kell valamit a visszafordításáért. Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a vidék kisfalvai is sikeresek. Igaz, hogy nagy az elvándorlás és a munkanélküliség, mégis itt őrizzük értékeinket, hagyományainkat.

A szakmai fórumot Orbán Béla, Hargita Megye Tanácsa Beruházások Vezérigazgatóságának vezetője indította Kisfalvak infrastrukturális fejlesztése témában. Bemutatta a megyei tanács villamosítási programját, melyet 2010-ben indítottak el, és amelynek célja a települések villamoshálózatának kiépítése. A program megvalósítása a 2010–2012-es években a helyi költségvetésből elkülönített pénzalapokból van finanszírozva. A falusi víz- és csatornarendszerek kiépítése a 300 lakosnál kisebb települések számára ivóvíz- és szennyvízcsatorna-rendszerek létrehozását teszi lehetővé. A felmérések szerint 49 helységben van igény ivóvíz- és szennyvízgyűjtő, illetve -tisztító rendszerek létesítésére. Beszédét követően az igazgató bemutatta a 2008 és 2012 közötti megvalósításokat is.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatónője előadásában arról beszélt, hogyan gondolkodjunk és beszéljünk a kis települések kultúrájáról. Az igazgatónő szerint a kisfalvakat mint gyűjtőparadicsomot tartják számon. Javaslata szerint másként kell gondolkodnunk a kultúra fogalmáról a kis települések esetében, hiszen sokkal árnyaltabb kérdésről van szó. Kifejtette, hogy mennyire hátrányos számukra, hogy községközpontokhoz tartoznak, hiszen nincs megfelelő képviseltségük. Problémát jelent továbbá az egyenlőtlenség, valamint a nehéz információáramlás is, sok esetben internethozzáféréssel sem rendelkeznek a kis települések. Ám mindenképp dicséretes, hogy egyre több falusi művelődési házat korszerűsítenek, javítanak vagy építenek, de fontos kérdés az is, hogy van-e olyan értelmiségi réteg, amely intézményesülhet és működtetni, fenntartani tudja a kulturális életet.

Ferencz Angéla hangsúlyozta a kultúra szerepét egy település fejlődésében, hiszen eseményeik által felkerülnek egy mentális térképre, tudni fogunk a létezésükről. Számtalan jó, helyi példa van kezdeményezésekre, amelyeket folytatni kell és fel kell hívni rájuk a figyelmet.

A Regionális és Antropológiai Kutatások Központot képviselte Oláh Sándor, aki az Erőforrás-használat és a társadalmi kapcsolatok alakulás a kisfalvak társadalmában témában tartott előadást.

Feltette a kérdést, hogy egy társadalomkutatás mit tehet egy kisfalu érdekében. A kialakult sztereotípiákat a kisfalvak esetében el kell hagyni, és fel kell tárni a reális viszonyokat. Mint mondta, integrált vidékfejlesztési modellek kidolgozására van szükség, zónásításra, kísérletet kell tenni az azonos adottságokkal rendelkező települések elkülönítésére. Oláh Sándor kiemelte, hogy a falvakban elkezdődtek a vagyoni differenciálódási folyamatok, a gazdasági tényezők hatására pedig megváltozik az emberek közötti szociális kapcsolat.

 

A szakmai előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, a résztvevők összefoglalták és kiértékelték a székelyföldi térség kisfalvainak helyzetét, illetve levonták a következtetést, miszerint nagyon fontos foglalkozni a kisfalvak fejlesztésével, egy megfelelő életminőség kialakításával az ott élők számára.

 

Csíkszereda, 2012. május 24.