( Szavazat)29 megjelenítés Borboly Csaba ismételten bírálta a jelenlegi nyolcrégiós felosztást a február 14-i, Hargita megyei európai uniós pályázatokat értékelő sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a gazdasági növekedést elősegítő pályázatoknál – amelyek a vállalkozói szférának szólnak, és a pályázóknak ötvenszázalékos önrészt kell előteremteniük – a zömében kis székelyföldi cégek nem rúgnak labdába, mivel az ugyancsak a Központi Fejlesztési Régióba tartozó Brassó vagy Szeben megyében működő nagy tőkéjű cégek „elnyerik” előlük a pályázatok nagy részét.
Utolsó frissítés: hétfő, 2013 február 18
Ez is azt mutatja, hogy nem jó a jelenlegi régiós felosztás, ahol gazdag, nagyváros-központú megyék egy fejlesztési régióban vannak a szegényebb, vidéki jellegű megyékkel. Nem jó az, hogy ha a fejlett dél-erdélyi megyéket összezárják egy régióba a kevésbé fejlett székelyföldi megyékkel. Nem vizsgáltuk meg, de minden bizonnyal, ami a gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést befolyásoló pályázatokat illeti, hasonló erőforrás-elszívó hatást gyakorolt Kolozsvár, Kolozs megye Szatmár, Bihar, Máramaros és Szilágy megyére, illetve Konstanca, Iaşi vagy Ploieşti a moldvai, havasalföldi fejletlenebb megyékre. Nem jó a jelenlegi beosztás, újra kell gondolni, mert ezen rendszernek az a lényege, hogy a szegényebbet, a fejletlenebbet felzárkóztassa, felhozza a gazdagabb, a fejlettebb mellé, nem pedig az, ami történt Romániában, hogy az emberek számára munkahelyet, megélhetést teremtő beruházásokra szánt uniós források döntő hányada az amúgy is kiváló fejlődési adottságokkal rendelkező nagyvárosokba mentek, a vidék pedig lemaradt.
– A székelyföldi önkormányzatok ügyesen pályáznak szociális, kulturális, infrastrukturális beruházásokra, amelyek az életminőség javítását szolgálják, a kis cégek azonban nem tudnak uniós forrást vonzani, mert egy csapatban kell versenyezniük a nagyvárosok erős vállalkozásaival – magyarázta a tanácselnök hozzátéve: elégedettek se lehetnek, ugyanakkor szégyenkezniük se kell, mert a lehetőségekhez mérten sikeresnek tekinthető az elmúlt uniós finanszírozási időszak Hargita megye számára. – Egy főre számítva közel 1200 euró értékben sikerült uniós pénzt lehívnia Hargita megyének az elmúlt finanszírozási időszakban, csaknem kétezer nyertes pályázattal – mondta el Borboly Csaba. Tehát nem igazak azok a vádak, hogy a székelyföldi önkormányzatok, civil szervezetek átaludták a jelenlegi uniós ciklust. Pályáztak, lehívták a közcélú fejlesztésekhez szükséges pénzt, utak, intézmények fejlesztésére, felújítására, de sajnálatos módon, gazdasági fejlettségünk okán, a brassói, nagyszebeni vállalkozásokhoz képest, tőkeszegény vállalkozói szektorunk nem tudta ugyanezt megtenni az emberek számára munkahelyet teremtő beruházások terén.
Az új régiós beosztásra vonatkozó törvényt ősszel fogadják el, de addig is, a tanácselnök szerint, jobban fel kell készülni a következő, 2014–2020 közti finanszírozási időszakra, ehhez viszont rugalmasabb, nyitottabb hozzáállásra van szükség a vállalkozói szféra részéről is, és bízik benne, hogy e folyamatban a mostanáig tapasztaltaknál nagyobb, aktívabb szerepet vállalnak a megyei gazdasági kamara vezetői is. Összefogással van esély több, a gazdasági növekedést elősegítő pályázatot nyerni. A Központi Fejlesztési Régió közzétette az erre a periódusra vonatkozó fejlesztési stratégiájának tervezetét, amelyhez javaslatokat lehet fűzni, és nem mindegy, kinek és mire adják a lehívható pénzt, ezért Borboly Csaba arra kéri az önkormányzatok és más Hargita megyei intézmények, szervezetek vezetőit, írják meg a tervezettel kapcsolatos észrevételeiket.
Csíkszereda, 2013. február 15.