( Szavazat)37 megjelenítés Mezőgazdasági szakoktatásra nagy szükség van Székelyföldön – hangzott el november 16-án este Csíkdánfalván, a Hargita Megye Tanácsa által szervezett Székelyföldi Akadémián. Borboly Csaba szerint próbáljunk minél inkább önjáróvá, függetlenebbé válni a globális rendszerektől, mert ezáltal kivédhetők a válság hatásai. A megyei tanács elnöke elmondta, hogy már megtettük az első lépéseket ez irányban a kisvágóhidak újralétesítési lehetőségének megteremtésével, a székely termékek népszerűsítésével, piacuk bővítésével és számos beruházással, amit kormányzati és európai uniós forrásokból sikerült megvalósítani.
Utolsó frissítés: szerda, 2011 november 16
– A megyei tanács partner tud lenni a mezőgazdasági szakoktatás bővítésében akár a Népiskolán keresztül. Ha mindenki összefog, cégek, társasok, helyi önkormányzatok, közbirtokosságok, akkor számos lehetőséget helyben meg tudunk teremteni, illetve helyben meg tudunk oldani sok problémát – mondta Borboly Csaba, még nagyobb összefogásra biztatva a község lakóit.
Biró A. Zoltán, a Sapientia egyetem dékánja előadásában a térségben élő fiatalok itthon maradásának perspektíváiról beszélt. Mint elhangzott, a térségi környezet többféle magatartástípust alakít ki a pályakezdő vagy a munkapiacra lépés előtt álló fiatalok körében. A két legnagyob csoportot azok alkotják, akik a „valahogy lesz”, illetve az „addig tanulok, amíg lehet” jelszavakkal körülírható magatartást választják. A határozottabbak, kreatívabbak, nagyobb személyes ambíciókkal rendelkezők körében – ez a csoport méretében jóval kisebb, mint az előző kettő – szintén két domináns magatartást tapasztalhatunk, ezek azonban egymástól gyökeresen eltérnek. A kisebb létszámú csoportok egyike azokból áll, akik a „nem érdemes itthon maradni” szlogen jegyében az érvényesülést a térségen kívül keresik. Ugyanilyen jól körvonalazható azonban ma már az a csoport is, amelynek tagjai határozottan vallják azt, hogy „itthon is lehet”. A dékán szerint már rövid távon is eredményre vezethetne az, ha az „itthon is lehet” elvet követő fiatal szakemberek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kapnának akár a foglalkoztatók, akár az anyagi támogatásra hajlandók, akár a média részéről. A változás másik járható útja az lehetne, ha az alkalmazók (hivatalok, szervezetek, vállalkozások) tudatosan törekednének arra, hogy a frissen alkalmazott fiatal szakembereknek az adott munkahelyen tényleges esélyt adjanak – olyan munkakörökkel, szakmai feladatokkal bízzák meg őket, amelyekben a mai egyetemeken szerzett újszerű tudást tudják hasznosítani. Ilyen alkalmazói magatartást ma még kevés helyen lehet tapasztalni, sokkal gyakoribb az, hogy a fiatal szakembert a munkahely úgy idomítja magához, úgy teszi rutinos munkatárssá, hogy újszerű szakmai tudására nem tart igényt.
– Kiindulópontot és fontos lépést jelenthetne az, ha a fiatalok társadalmi szerepvállalásának kérdését térségi üggyé, szakpolitikai feladattá lehetne tenni – mutatott rá Biró A. Zoltán.
Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő az új oktatási törvényről tartott előadásában a helyi felelősség megnövekedésére, illetve az ezáltal nyíló lehetőségekre hívta fel a jelenlévők figyelmét. Mint hangsúlyozta, az iskolaigazgatóknak ezentúl többet kell foglalkozniuk intézménymenedzselési feladatokkal.
Hargita Megye Tanácsának rendezvénysorozata első alkalommal érkezett Dánfalvára, az előadásokon, majd az azt követő beszélgetésen jelen volt Szentes Antal megyei tanácsos is. A vidéki értelmiséget megszólító Székelyföldi Akadémia 32 témát kínál, amiből egy alkalomra kettőt választhatnak a helybeliek.
Csíkdánfalva, 2011. november 16.