A fa helyi feldolgozásának és értékesítésének lehetőségeiről értekeztek

( Szavazat)63 megjelenítés
Hargita Megye Tanácsa Fenntartható Erdőgazdálkodás nevű munkacsoportjának meghívására a sajtó képviselői május 29-én, szerdán csíki fafeldolgozókhoz, valamint egy közbirtokossághoz és egy magánerdészethez látogattak. Mindez része a megyei tanács akciótervének, amelynek keretében a fa helyi feldolgozásának és értékesítésének lehetőségeiről szerveztek egyeztetéssorozatot az elmúlt két hónapban a megye közbirtokosságaival, erdőtulajdonosaival, fafeldolgozó vállalkozóival és erdészetek képviselőivel. Az intézmény segíteni szeretné azt a folyamatot, hogy a fa helyben kerüljön feldolgozásra, és elsősorban az erdőtulajdonosok, illetve helyi vállalkozók profitáljanak ebből. 
 A látogatáson részt vett Miklóssy Ildikó, a Fenntartható Erdőgazdálkodás munkacsoport vezetője, Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója, valamint Szentes Antal megyei tanácsos is. Az első állomás a csíkcsicsói Bradul Ezüstfenyő Kft. volt, ahol Tamás Csaba gazdasági igazgató mutatta be a céget, amely 1991-ben alakult, 44 alkalmazottja van, és ajtó-ablakot gyárt, nagyobbrészt belföldi piacra. Mint ahogyan az később a látogatás többi helyszínén is elhangzott, az elmúlt évben a korábbiakhoz képest 10–20 százalékkal csökkent a feldolgozott fa mennyisége. Mint Tamás Csaba elmondta, csupán a Hargita megyei piacból nem tudnának megélni, mert gyenge a vásárlóerő. Nagyjából három megyét fednek le, a külföldi piacon azonban nincs esélyük, nehéz felvenni a versenyt például német vagy francia cégekkel, ráadásul a nyugatival versenyképes bért sem tudnak biztosítani a munkásoknak. Az igazgató problémaként nevezte meg a szakemberhiányt is, valamint az inasok, szakiskolások felvételének bürokratikus nehézségét.
A csíkjenőfalvi Model Prod Com Kft.-t a Bartalis testvérek működtetik. Bartalis Attila szerint mentalitásváltásra lenne szükség, hogy ne az idegen termékeket vásárolják az emberek, hanem lehetőleg olyanokat, amik a saját környezetükben készültek. Építkezésnél is inkább az itt kitermelt fát kellene felhasználni, nem külföldi téglát, mondta a cég társtulajdonosa. A vállalkozást a Bartalis testvérek 14 éve alapították, nagyrészt lambériát és hajópadlót állítanak elő, és mint Bartalis Attila hangsúlyozta, csak helybélieket alkalmaznak. Jelenleg tíz alkalmazottal dolgoznak, de volt idő, amikor harmincat foglalkoztattak. A jenőfalvi és karcfalvi közbirtokosságok csak helyi cégeknek adják el azt a fát, ami helyben feldolgozható, ezzel segítve a közösségeket. Amit nem tudnak feldolgozni, azt nagyrészt Székelyföldön értékesítik, ami itt sem kel el, azt Magyarországon, a maradékot pedig az arab piacon – sorolta a vállalkozó, aki a helyi cégek összefogását szorgalmazza, mert másképp nincs esélyük felvenni a versenyt külföldi cégekkel. Ők példát mutatnak, mert mindegyik környékbeli vállalkozással együttműködnek.
A Dobos Zsolt és Dobos István által vezetett madéfalvi DD Mobil Trans Kft. ajtó-ablakot, valamint bútorokat gyárt. Az 1994-ben alakult vállalkozás 2007-ig kizárólag exportra termelt, azóta viszont, mivel a külföldi árakkal nem tudtak versenyre kelni, a romániai piac számára dolgoznak, jelenleg tíz alkalmazottal. Dobos István problémaként említette, hogy nincs utánpótlás szakemberből, gyakorlatilag nincs faipari szakképzés, és inasokat se fogadnak a bürokrácia miatt. A vállalkozó szerint a fa minősége egyre gyengébb a környéken, nehéz is beszerezni, versenytárgyalásokon kell részt venni, ráadásul a helyi cégek sem működnek együtt. Sőt a megyei kereskedelmi kamara sem tud segíteni üzleti kapcsolatok kialakításában, az intézménynek ugyanis nincs hasznos adatbázisa, emelte ki Dobos István.
A csíkszentimrei közbirtokosság elnöke, Jakab Imre elsősorban a közbirtokosságok törvényi szabályozását kifogásolja. Mint elmondta, közbirtokosságként nem végezhet kitermelést, hanem céget kellett alapítania, és azzal szerződést kellett kötnie a fa adásvételéről, ami dupla terhet jelent. Az elnök ismertette a 696 taggal működő közbirtokosságot, amely 1902 hektár erdő- és 789 hektár legelőterülettel rendelkezik. Egyik problémájuk, hogy a gombát és erdei gyümölcsöt gyűjtő, sokszor más vidékről érkező személyek erdőtüzeket okoznak, ráadásul a közbirtokosság egyik munkatársát megkéselték, ám az immár egyéves ügyben a kiskorú tettest máig sem vonták felelősségre, ami bátorítást adhat másoknak, hogy erőszakosan lépjenek fel azokkal szemben, akik jogosan számon kérik rajtuk a gomba- és erdeigyümölcs-gyűjtést, illetve a szemetelést, tiltott helyen történő tüzelést. Tavaly 12 hektár erdő égett le, másfél hónapig oltották, napi három váltásban.
A csíki fafeldolgozás-erdőgazdálkodás helyzetébe betekintést engedő körút utolsó állomása a Csíki Magánerdészet volt. Májer Emese hivatalvezető tájékoztatott az intézmény működéséről, amely 2002-ben alakult, az ország első magánerdészeteként tartják számon, 30 közbirtokossággal állnak szerződésben, összesen 46 600 hektár erdőterületen végeznek szolgáltatást. Szó esett a falopásokról, amelyek a Csíki Magánerdészet felügyelete alá tartozó erdők közül Szentegyháza környékén öltenek aggasztó méreteket, de a tolvajokat nehéz rajtakapni, mert jól felszereltek, az erdészet és a bűnüldöző szervek pedig tehetetlenek. Az is elhangzott, hogy a jövőben a hazai erdőtulajdonosok egyre nehezebben vagy egyáltalán nem tudják eladni a fát, ha annak nincs eredetet igazoló tanúsítványa. Májer Emese ismertette az FSC (Forest Stewardship Council) tanúsítványt, amely az üzemtervezéshez hasonló komplex tanulmány, ennek készítése során, egy év alatt felmérik a fa származási helyét, kitermelésének, feldolgozásának körülményeit, és bizonyos piacokra csak ezzel a tanúsítvánnyal lehet belépni. Pár év múlva bekövetkezhet, hogy a tulajdonos nem tudja tanúsítvány nélkül eladni a fát, hangzott el.
A látogatás a Robinwood Plus nevű, a hatékony erdőgazdálkodásról, fafeldolgozásról és kapcsolódó területekről szóló európai uniós projektbe is illeszkedik, amelynek romániai partnere Hargita Megye Tanácsa. A megyei tanács az újságírókat gyergyói és udvarhelyszéki vállalkozásokhoz, társulásokhoz is meghívja a közeljövőben, ugyanebben a témában.
 
Csíkszereda, 2013. május 29.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774