Borboly Csaba véleményezte a zászlótörvényt érintő módosító javaslatot
(0 Szavazat)66 megjelenítés
A zászlók használatát szabályozó törvényre vonatkozó, szociáldemokrata honatyák által készített módosító javaslat ellentmond a román alkotmánynak és a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződéseknek – állapítja meg Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) írt válaszában. A szervezet a megyeelnökök véleményezését kérte január 14-ig a 32 szociáldemokrata honatya által aláírt módosító javaslatra, amely szerint a vonatkozó törvény tiltaná a „már nem létező államok”, illetve „egyes államiságra törekvő entitások” lobogójának, továbbá más államok zászlajának kitűzését középületekre és magánterületen egyaránt.
Utolsó frissítés: péntek, 2014 január 17
– A szociáldemokrata honatyák által kezdeményezett módosítás visszatérést jelent a rendőrállamhoz, hiszen az utóbbi években a zászló körüli viták, perek, támadások mind arról szóltak, hogy közintézményekre ki szabad-e tenni a kisebbségi vagy helyi szimbólumokat, erre fel ők megtiltanák ezt magánterületen is lehetőséget teremtve arra, hogy a rendőrök polgárokat zaklassanak csak azért, mert kifejezik nemzeti érzelmüket. Ilyet már megéltünk, ebből nem kérünk – nyilatkozta az elöljáró, aki ezúton is arra kéri a sajtót, ossza meg az előterjesztések lényegét a hazai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy a helyi autonómia elvét sértő, tehát mindenféle helyi zászlót, szimbólumot törvényen kívül helyező, a kisebbségi jogokat semmibe vevő törvénytervezet elfogadását meg lehessen akadályozni.
Borboly Csaba szerint a módosító javaslat nem felel meg a Románia Alkotmányában foglaltaknak, amelynek a 6. cikkelye szavatolja az állampolgárok szabad identitásválasztáshoz, identitásuk megőrzéséhez, valamint egyenlő bánásmódhoz való jogát, akárcsak a helyi autonómiát, ugyanakkor a 27. és 44. cikkely biztosítja a magántulajdonhoz való jogot, és kimondja annak sérthetetlenségét. A megyeelnök emellett kifogásolja a „már nem létező államok” és az „egyes államiságra törekvő entitások”megfogalmazást, mivel az nem egyértelműsíti, mely államok vagy entitások jelképeit nem szabad használni.
A tervezett módosítás nincs összhangban az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményével és a román–magyar alapszerződéssel sem. A keretegyezményhez Románia is csatlakozott, az 1995. évi 33-as számú törvénnyel ratifikálta. A jogszabály 5. cikkelyének 1. bekezdése szerint a felek vállalják, hogy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára annak feltételeit, hogy megőrizhessék és fejleszthessék kultúrájukat, valamint hogy megőrizhessék identitásuk meghatározó elemeit: nyelvüket, vallásukat, hagyományaikat és kulturális örökségüket. A román–magyar alapszerződés 15. cikkelyének 9. bekezdésében a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan politikától vagy gyakorlattól, amelynek célja a kisebbségekhez tartozó személyek asszimilálása akaratuk ellenére, és megvédik ezeket a személyeket bármilyen asszimilációs törekvéstől.
Borboly Csaba arra is felhívja a figyelmet, hogy a módosító javaslat támadást jelent a helyi autonómia ellen. Románia az 1997. évi 199. számú törvénnyel ratifikálta a Helyi Autonómiák Európai Chartáját, amely szerint a helyi közösségeknek joguk van a helyi autonómiához. A 199-es törvény 4. cikkelyének 2. bekezdése kimondja, hogy a helyi hatóságoknak megvan a kapacitásuk helyi kezdeményezések gyakorlatba ültetéséhez, amennyiben azokat nem tiltja más törvény, vagy ha azok nem tartoznak más hatóság hatáskörébe.
Csíkszereda, 2014. január 16.
Tetszett ez a cikk?(0 Szavazat)66 megjelenítés