(0 Szavazat)23 megjelenítés
A termőföldek eladását és vásárlását szabályozni kívánó törvénytervezet (http://www.juridice.ro/wp-content/uploads/2013/09/MA-04-09.pdf) ismételten azt mutatja, hogy Romániában az állam és a jelenlegi kormányzat képtelen megszabadulni a régi, kommunista rögeszméktől, és az oly sokat emlegetett decentralizáció csupán porhintés.
Utolsó frissítés: kedd, 2013 december 03
A tervezet kidolgozói azt hangoztatják, hogy így kívánják megakadályozni a romániai termőföldek külföldi tulajdonba kerülését, a tervezet viszont, ha elfogadják, lényegében pont a román állampolgárok földvásárlási szándékát fogja megtörni agyonbürokratizált, a hazai mezőgazdaság fejlődését megakadályozó rendelkezésekkel. A törvénytervezet végül is nem más, mint a kormány brutális beavatkozási szándéka a szabad piaci versenybe, amely bizonyos szinten ellentmond még az alkotmány magántulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek is.
A törvénytervezet 1-es cikkelyének 4. bekezdésében az áll, hogy a szabályozás romániai és európai uniós állampolgárokra vonatkozik. Tehát például egy ugandai vagy orosz állampolgár teljesen más, lazább feltételek mellett vásárolhatna Romániában termőföldet, mint a hazai vagy uniós termelők, akik csak hosszú, majd három hónapot felölelő procedúra révén bonyolíthatnának le egy vásárlási ügyletet. Így például semmi értelme nincs a 2. cikkely első bekezdésének, amely a Védelmi Minisztérium jóváhagyását írja elő az országhatártól 10 kilométeres körzetben lévő földterületek eladása esetében. Hargita megyére ez nem vonatkozik, de nagyszerűen példázza a jelenlegi központosítási folyamatot, ahol az kezdeményező, fejlődni akaró gazdának hivatalokba kell majd járnia engedélyekért ahelyett, hogy a terméssel foglalkozna. Egyszerűen csak annyit kellett volna rögzíteni a jogszabály szövegében, hogy nem román állampolgár vagy nem romániai tulajdonú vállalkozás nem vásárolhat az országhatár 10 kilométeres körzetében termőföldet, a román állampolgárok között történő tranzakció esetében pedig elegendő lenne, ha értesítik a Védelmi Minisztériumot a tulajdoncseréről.
A törvénytervezet szöges ellentétben áll a kormány és az Európai Unió több olyan programjával, amely a vidéki települések és a mezőgazdaság fejlődését szolgálja, mint például a fiatal gazdák támogatása vagy a falvak újranépesítését célzó, többnyire uniós forrásokból finanszírozott programok. Teljes mértékű aberrációnak tartom, hogy igazolni kell egy legalább ötéves mezőgazdasági múltat, vagyis aki eddig nem dolgozott mezőgazdaságban, az Romániában már nem is fog. Hiába jó menedzser valaki, aki tőkével is rendelkezik, és lehetőséget lát a mezőgazdaságban: ha eddig nem vágott bele, akkor ezentúl sem próbálkozhat. Nem szabad a magántőke, a magánkezdeményezések elé ilyen jellegű akadályokat gördíteni. Az sem nyilvánvaló, hogy az állam miként kívánja a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatot ellenőrizni, de valószínűleg majd erre is létrehoznak egy hivatalt a törvénytervezetben szereplő újabb, a mezőgazdaság fejlődését akadályozó állami apparátus, az úgynevezett földhatóság mellé, amelynek az engedélye nélkül semmilyen tranzakciót nem lehet majd lebonyolítani termőföldekkel.
A birtokolható területek mértékére vonatkozó előírások is teljesen fölöslegesek, miszerint egy természetes személy legfeljebb 100 hektár földterülettel rendelkezhet. Akinek van már 100 hektárja, az egyrészt nem egyszerű gazdálkodó személy, másrészt ha további területeket akar vásárolni, azt meg tudja tenni a családtagok nevén, vagy egyszerűen alapít egy céget, majd egy-két év múlva bezárja, és a cégekre vonatkozó, jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint az övé lesz a föld. Vagyis egy teljesen fölösleges szabályozásról beszélhetünk.
A jogszabálytervezet teljesen beleillik abba a központosítási folyamatba, amit a kormány a regionalizáció és decentralizáció cím alatt hirdet. Ez már a sokadik példája annak, hogy a jelenlegi többségi politikai erőben nincs valós fejlesztési, decentralizálási szándék. Erre kiváló példa a pénzügyi rendszer regionalizációja: Hargita megyét Brassóhoz csatolták, és minden engedélyeztetési hatáskört a regionális központba utaltak, jelen pillanatban egy árva kasszagép üzembe helyezését sem végezheti önállóan a Hargita megyei pénzügyi hivatal. Ugyanez a központosítási szándék érhető tetten a műemlékvédelem területén, ahol szintén csak Bukarest hozhat döntést, nemsokára pedig következnek a mentőállomások és a többi.
Összességében a törvénytervezet minden paragrafusa rossz, és maga a jogszabály teljesen fölösleges. A dokumentum szellemisége is árulkodó: azt mutatja, hogy kidolgozói még mindig a rendszerváltás előtti mentalitással dolgoznak és gondolkoznak, és ami még súlyosabb, hogy ennek „eredményeit” a jelenlegi agrárminiszter felvállalja.
Ezúton is felkérek minden gazdaegyesületet, civilszervezetet, valamint az RMDSZ honatyáit, hogy tiltakozzanak a tervezet elfogadása ellen, mert az jelentős mértékben akadályozza az ország mezőgazdaságának fejlődését.
Borboly Csaba,
Hargita Megye Tanácsának elnöke
Csíkszereda, 2013. szeptember 10.