(0 Szavazat)77 megjelenítés

Március 1-jén, szombaton Csíkszentgyörgy községben kerül sor a szokásos megyei farsangbúcsúztatóra, amelyen Hargita megyei hagyományőrző csoportok vesznek részt. Ez a 22. év, hogy a megyében közösen mutatják be műsorukat a meghívottak. 

Utolsó frissítés: szerda, 2014 február 26

A rendezvény programja:
10.00–11.00: a csoportok érkezése Csíkmenaságra, a művelődési ház előtti térre
11.00: megnyitó (a művelődési ház előtti téren):
– üdvözlőbeszédek
– stafétaátadás a kászoniaknak, a következő évi rendezvény házigazdáinak
11.30: a menasági Repülj Madár Egyesület műsora: énekek, részlet a menasági farsangtemetésből: a zsidóvecsernye
12.00: A szentegyházi ördögbetlehem bemutatása a menasági művelődési házban
12.00: farsangbúcsúztatás
A részt vevő csoportok farsangbúcsúztatójának bemutatása Csíkmenaságon és a község területén, a következő terv szerint:
Pottyandon a csobotfalviak és kászonaltíziek; Menaságon Felszegben az alsósófalviak és gyergyóremeteiek, Alszegben a csíkszentdomokosiak és szentegyháziak; Menaságújfaluban a gyergyószárhegyiek és csíkcsicsóiak; Csíkszentgyörgyön a csíkszentsimoniak és csíkborzsovaiak; Bánkfalván a gyergyóditróiak és csíkszentkirályiak; Kotormányban pedig a csíkborzsovaiak.
A megjelölt útvonalakon a két-két csoport legalább negyedórás időkülönbséggel indul. Vonulásuk, műsoruk várhatóan 15 óráig tart, közben a szerek, szegek lakossága látja őket vendégül. A bábuégetés után a csapatok visszatérnek a menasági művelődési házba, ahol folytatódik a közös mulatság helyi és vendégzenészek közreműködésével.

Ajánló
A Hargita megyei hagyományőrző csoportok részvételével zajló találkozónak nagy szerepe van a farsangtemetés szokásának felelevenítésében. Ezek a megyei farsangtemetések évről évre ízelítőt nyújtanak a lokális farsangi hagyományokból, felsorakoztatva az időszak jellegzetes zsánerfiguráit. A csoportok énekelve vonulnak végig a házigazda település utcáin előadva a saját farsangi játékukat, szokásaikat, melyben igen fontos szerepet kapnak a maszkok, a színjáték és a humor. A farsangtemetés szokásába számtalan jelzés, szimbolikus üzenet és cselekedet szövődik. Régi téltemető és egyben tavaszváró ünnep így tehát az evések, ivások mintájára, a természetet is hasonló bőségre igyekeztek serkenteni. Általánosan előforduló figura a szalmabábu, amelyet helyenként Ilyésnek vagy Dömének neveznek. A szalmabábunak a falun való végigvitele, elsiratása, majd elégetése, eltemetése általánosan ismert motívum. A farsangot jelképező bábut a siratóasszonyok kétértelmű szövegekkel kísérve égetik el. A füst és a tűz a megtisztulásban, a tisztítórítusban játszott és játszik mai napig szerepet. Csíkszentdomokoson a farsangtemetést hamubotozásnak nevezik. A gyász és megtisztulás mozzanata egyaránt jelen van a farsangtemetésben. A vidám halottas menetben ott látjuk falvainkban is falubotosainkat, akik a bámészkodókat igyekeznek bekenni. A csíkszentdomokosi farsangtemetési menetet a hamubotosok vezetik, kezükben hamubotot, illetve rúdra húzott savanyúkáposztát tartanak, őket követi a halottszállító szekér, amely két taligára vagy fatalpú szánra szerelt 3-4 méter hosszú létrából álló tákolmány, erre kötik a szalmabábut. A szekér után mennek a halottkísérő és a siratóasszonyok. Az áltemetés mellett megtalálhatók ítélkező játékok is, például a kászoniak a farsangot bikaütéssel búcsúztatják. Kászonban a bikát hídon ütik le, égetik el és ott is táncolják el a farsang utolsó táncát, az égő szalmafonatot a patakba rúgják, hogy a víz elvigye. A nevetés forrása a bámészkodókat vizsgáló orvos, az alkudozó kereskedő, a nagy kaszával hadonászó halál, a vénkisasszony, a megesett leány, az apró vőlegény a hatalmas menyasszony mellett, valamint az ördög és a kecske. Parodisztikus alakoskodásaik, szövegeik egy olyan világot hoznak létre, amelyben a játék és humor segítségével a dolgok visszájukra fordíthatók. A farsang, a szalmabábu égetése ősrégi szokás a Székelyföldön, hagyományosan tavaszváró, hideg telet és gonoszt űző rituálé. Aki bekapcsolódik a farsangtemetésbe, nemcsak a székely vendégszeretetet tapasztalja meg és hagyományos tudásba nyer betekintést, hanem közelebb kerül a világ megértéséhez.

Ferencz Angéla néprajzkutató

Szervezők:
Csíkszentgyörgy község önkormányzata és települései: Pottyand, Csíkmenaság, Menaságújfalu, Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Kotormány
Repülj Madár Egyesület (Csíkmenaság)
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Hargita Megyei Kulturális Központ
Alcsíki Kistérségi Társulat

Tudnivalók:
– a rendezvényen való részvétel ingyenes;
– a község területén zsebtelefon nem mindenhol használható, Menaságon és Pottyandban egyáltalán nem;
– az érdeklődők, máshonnan érkezők autóikkal a menasági szervezők által megjelölt helyeken állomásozhatnak, hogy ne zavarják a farsangbúcsúztatókat;
– mosdó, illemhely a menasági művelődési otthonban található;
– a szervezőknek a helyszínnel (Menaság) és Hargita megyével kapcsolatos kiadványait a nap során a menasági művelődési otthonban lehet megvásárolni;
– a sajtó képviselőivel meg a nézőkkel szemben a részt vevő csoportoknak és a szervezőknek az az elvárásuk, hogy ne akadályozzák, ne zavarják az előadást, audiovizuális anyag készítése miatt se;
– a rendezvény falragaszát és meghívóját Ádám Gyula fotóművész (HMKK) tervezte