(0 Szavazat)108 megjelenítés

Kopacz Katalin Mária a Kájoni János Megyei Könyvtár, Péter Csaba a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, Lövétei Lázár László a Hargita Kiadó és Czimbalmos Attila a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere. Mindannyian sikeresen versenyvizsgáztak az elmúlt időszakban a tisztség betöltésére Hargita Megye Tanácsa alárendelt kulturális intézményeihez.  

Utolsó frissítés: kedd, 2014 június 10

Lövétei Lázár László elmondta, hogy az eddigi nyomvonalon kívánnak továbbhaladni, hiszen az 1997 októberétől megjelenő, a Hargita Kiadó által kiadott Székelyföld kulturális havilap mára a Kárpát-medence legmegbecsültebb folyóirata lett. Mivel a lap prioritásként kezeli a székelységgel kapcsolatos kérdések körbejárását, ezért nagyban hozzájárul Hargita megye kulturális életéhez – fogalmazott a menedzser.
Gyergyószárhegyen a legfontosabb cél, hogy a negyvenéves intézmény tovább működjön azon a kiváló színvonalon, amelyet mára elért. Ennek pedig meg kell találni a módozatát, amit nehezít a Lázár-kastély körül kialakult jogi vita, mondta Czimbalmos Attila. Az intézmény mielőbbi talpra állításának két módozatát látja a menedzser, az egyik, hogy sikerül megegyezni a kastély tulajdonosaival, és a kulturális és művészeti központ visszakapja méltó helyét, de mára az intézmény elérte azt a szakmai színvonalat, hogy önállóan is megállja a helyét, a kastélyon kívül. A helyi közösség szívügyének tekinti a kulturális és művészeti központ sorsát, az intézmény a helyi önkormányzat támogatását is élvezi, már felajánlottak egy ingatlant, amely állandó és időszakos kiállításnak is helyet adhat – számolt be a menedzser.
Kopacz Katalin Mária szerint a Kájoni János Megyei Könyvtár esetében a következő három esztendő az intézményi működési modell újragondolásáról szól. Új funkcióval bővül a könyvtár tevékenysége, nevezetesen az  adatbázis-menedzsment funkcióval. Az elkövetkezendő esztendőkben a megyei könyvtár szorgalmazza a tudatos, minőségi kultúrafogyasztást tematikus programjai által. 2015-ben tervezik Az olvasás éve Hargita megyében című programsorozat megszervezését, amely kampányszerű, tömegeket megmozgató, egész éven át tartó rendezvénysorozat lesz, célja a megye lakosságának olvasásra ösztönzése kortól, nemzetiségtől, társadalmi helyzettől függetlenül. 2016 a helyismeret, helytörténet éveként van elképzelve, célja Székelyföld értékeinek, történelmének, népszokásainak, vallási, gasztronómiai hagyományainak bemutatása, megismertetése minél szélesebb rétegekkel, ezáltal a közösségi identitástudat erősítése. A rendezvénysorozatok megyei jellegűek lesznek, oktatási, kulturális, egyházi intézmények, civilszervezetek, könyvkiadók, könyvesüzletek, vállalkozások bevonásával. A megyei kulturális stratégia elvárásainak értelmében a könyvtár hozzá fog járulni a vonzerőnöveléshez, desztinációépítéshez is a Hargita megyei tudástár nevű – a könyvtár munkatársai által épített – adatbázisával, amely tulajdonképpen egyfajta térségi lexikon műemlékekről, településekről, művelődéstörténetről, vallásos életről, néprajzról, személyiségekről, fontos eseményekről, intézményekről.
Péter Csaba, a Művészeti Népiskola régi-új vezetője elmondta, hogy az elkövetkező három évben is fiatalok, felnőttek egyaránt tanulhatnak művészeteket, mesterséget az intézményben, amelyben több mint 90 szakon lehet akkreditált képesítést szerezni. A képzéseken részt vevők nemcsak hangszeren játszani tanulhatnak, hanem a népi mesterségek elsajátításával szakmát is, és az itt szerzett oklevéllel vállalkozást indíthatnak – tehát ezeknek a képzéseknek az is a céljuk, hogy megélhetésre adjanak lehetőséget, munkahelyet teremtsenek. Az intézményvezető kiemelte még a székelykapu-faragói, az ács-, a székelynépviselet- és hangszerkészítői, valamint a fazekas-kerámia képzést. Péter Csaba a Népiskola erősségének nevezte még a fúvószenei képzést, mint mondta, a fúvószenekarok reneszánszukat élik vidékünkön, így az intézményben erre is nagy hangsúlyt fektetnek. Továbbá elsősorban fa hangszerek készítését tanítják, úgymint citera, népi furulya, gardon, gitár, hegedű, nagybőgő, cselló. Az igazgató szerint akár egy hangszergyár létesítésében is lehetne gondolkodni Hargita megyében, mivel a szászrégeni hangszergyár (amellyel a Népiskola kapcsolatban áll) túlterhelt, az exportigényeknek nehezen tud eleget tenni a megrendelések nagy száma miatt.

Csíkszereda, 2014. június 10.