(0 Szavazat)27 megjelenítés

Reformjellegű módosításokat kell bevinni a tanügyi törvénybe, kisebbségi helyzetként kell kezelni a Hargita megyei oktatás ügyét, hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tartott Király András György oktatásügyi államtitkárral pénteken, szeptember 26-án. A találkozón a megyei tanács testületének további tagjai is jelen voltak: Becze István, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke.

Utolsó frissítés: hétfő, 2014 szeptember 29

Borboly Csaba megyeelnök a legnagyobb problémaként a szakoktatás hiányát nevezte meg, amelyre már az alapoktól kell építkezni, így teremtve meg az itthon boldogulás lehetőségét. Megemlítette a Hargita Megyei Művészeti Népiskolát és az Agrárkamarát, amelyeknek számos képzése van, illetve bemutatta a kamara és a megyei tanács közös munkájaként kiadott iskolásoknak szóló Mezőgazdasági kisokost. Hargita Megye Tanácsának elnöke megemlítette, hogy magyarországi szakemberekkel is egyeztetett a témakörben, véleménye szerint egy Kárpát-medencei szakképzési klasztert kellene létrehozni, amelyben segítenék egymást az azonos problémák megoldásában. A magyar oktatás országos szintű kisebbségi oktatás, a tanügyi rendszert rendbe kell tenni, amennyire lehet, és a kisfalvak iskoláinak is meg kell maradniuk – mondta Borboly Csaba.
Megemlítette a tavaly decemberi döntések révén a tanügyben történt leépítéseket, és hangsúlyozta, oda kell figyelni az oktatás területére, és nem innen leépíteni pénzügyi okokra hivatkozva, hiszen ez az a rendszer, amelyben gyerekeink a jövőjüket megalapozzák. Hozzátette: ebben a rendszerben a nem didaktikai személyzetre ugyanolyan szükség van, mint a pedagógusokra. Arra kérte az államtitkárt, hogy figyeljenek oda Hargita megyére, mint mondta, minisztériumi támogatás nélkül a helyi, megyei szervezetek erőfeszítései kárba vesznek.
Mivel Hargita megyében számos elszigetelt település van, életbevágó fontosságú egy-egy kisiskola megtartása, mert az a közösség megmaradását is szolgálja, egészítette ki a megyeelnök által elmondottakat Ferencz Salamon Alpár. További problémákként a káderhiányt és egy következetes reform hiányát nevezte meg.
Hargita Megye Tanácsa korlátolt hatásköréből kifolyólag közvetett módon próbálja segíteni az oktatás ügyét, erre jó példa a kalákakezdeményezéssel elvégzett javítások a tanintézetekben, vagy a kézikönyvek kiadása, fűzte hozzá Burus-Siklódi Botond. Helyi szerveket, például a közbirtokosságokat is bevonták a tanintézetek segítésébe – számolt be Becze István.
Az oktatási rendszernek keretet szab a tanügyi törvény, mondta Király András György, illetve beszámolt a szenátusnak arról az elképzeléséről, hogy az államelnöki választások és az új kormány megalakulása után új tanügyi törvényt dolgozzanak ki. Ha ez megtörténik, fontos lesz abba bevinni a reform felé vezető módosításokat – fogalmazott az államtitkár. Továbbá pozitívumként említette, hogy a minisztérium nyitott a szakoktatás felé. A Hargita megyei szakembereknek és az illetékeseknek azt javasolta, hogy próbáljanak meg kidolgozni egy oktatási stratégiát. Egységesen kell megoldást találni a rendszer hiányosságainak orvoslására, az együttgondolkodáson túl, a gyakorlatban is együtt kell működnie a szakembereknek és a politikumnak, mondta.
Borboly Csaba átnyújtott egy dossziét Király András Györgynek, amelyben a Hargita megyei problémákat összegezték. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy Remus Pricopie oktatásügyi miniszterrel átbeszéli azokat hétfői találkozója alkalmával. A megbeszélést követően Király András György a megyei iskolaigazgatókkal is találkozott a megyeháza márványtermében.

Csíkszereda, 2014. szeptember 26.