(0 Szavazat)39 megjelenítés

Hétfőn, december elsején adták át ünnepélyesen Csíkszentkirályon a Nagy Benedek portáján lévő 1815-ben készített felújított Bethlenfalvi-kaput. A máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület és Hargita Megye Tanácsa közös programjából végzett restaurálást a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatta. Az átadási ünnepségen jelen volt az Europa Nostra-nagydíjas Kovács Piroska, valamint Borboly Csaba Hargita Megy Tanácsának elnöke, Bőjte József alpolgármester és Fülöp Otilia megyei főépítész.

Utolsó frissítés: szerda, 2014 december 03

A hagyományokhoz híven a házigazda, ifj. Nagy Benedek egy csokor virágot adott át a kapu készítő mesternek, amit létra segítségével a kapu tetején lévő keresztre kötött.
A kétszáz éves kapu három alkalommal is majdnem tűzre került, először 1899-ben Bethlenfalván, majd 1916-ban és 1958-ban Csíkszentkirályon, de sikerült átvészelnie a nehéz időszakokat – elevenítette fel a kapu múltját id. Nagy Benedek, köszönetét fejezve ki a Kőlik egyesületnek, és a felújítást végző mesterembereknek, Szima Andrásnak és Lukács Sándornak.
Kovács Piroska, a  Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület vezetője a pillanat fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.
– Boldog vagyok, nagy az örömöm! Ez az ünnepség egy üzenet kell legyen számunkra! Az újrateremtett kapu azt üzeni, hogy Hargita megyében közérdek a kapuvédelem, az értékmegőrzés, hagyományaink átörökítése. Közérdek az örökségvédelem – hangsúlyozta a székelykapuk őrzője.
Kovács Piroska megítélése szerint a felújított székely kapu közkincs. Bár a kapu magántulajdonban van, mégis ez a magántulajdonban lévő kapu nemcsak a Nagy Benedekéké, hanem közkincs. Ez a kapu az udvarhelyvidéki kapuk gyöngyszeme, koránál és művészi értéke szempontjából is.
– Hisszük azt, hogy ez a kapu legalább még kétszáz évig állni fog! A kapu szimbóluma a magyarságunknak, ami kulturális értékeink közé tartozik. Ennek a hírét vittük el Brüsszelbe és  Lisszabonba is, a világ előtt felmutatni értékeinket – mutatott rá Kovács Piroska.
A kapunak az anyagi támogatását a magyar kormány biztosította a Bethlen Gábor Alapon keresztül, ugyanakkor  további négy kapu is régi formáját nyerheti vissza: az 1809-es oklándi 1809, az 1824, illetve 1864-ből származó csíkszentgyörgyi és az 1828-as menasági székely kapu.
– Aki tett a kapu megmentéséért az a közügyet szolgálta, ezért nem köszönet, vagy dicséret jár neki, hanem töltse el büszkeség, hogy részese lehetett egy ilyen munkának – zárta gondolatait a Kőlik egyesület elnöke.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az értékvédelem fontosságát emelte ki köszöntőjében.
– Piroska néni munkásságára nem csak mi, hanem egész Európa felfigyelt és értékelte, két évvel ezelőtt Európa Nostra-nagydíjjal tüntették ki értékmentő tevékenységét. Az értékeink védelme, az azokra irányított figyelem egyre felértékelődik. A most átadott kapu is bizonyítja, hogy összefogásban lehet menni előre.
A tanácselnök arról is beszámolt, hogy idén a sok jogi szigorítás, ellenőrzések nyomán, hogy a Székely kapu program ne álljon le a magyar kormányhoz fordultak segítségért, ezért köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapot, hogy három millió forinttal támogatta a Kőlik egyesület tevékenységét.
– A múlt héten Parajdon a megyei tanács egyhangúlag megszavazta a tagdíjat a Kőlik egyesületnek. Most kell pereljünk, hogy ezt lehessen is kifizetni, de nem adjuk fel – hangsúlyozta Borboly Csaba.
A megyeelnök gratulált a jelenlévő Bőjte József alpolgármesternek, hisz a község is gazdagabbá vált a székely kapu által. Büszkék lehetnek a felnövekvő fiatalok, hogy ilyen is van a településükön.
Az ünnepség végén a kaput Csató Béla csíkszentkirályi plébános áldotta meg, majd szeretetvendégségre invitálták meg a jelenlévőket.
(Hargita Megye Tanácsa székelykapu-programjáról bővebb információt a http://szekelykapu.hargitamegye.ro/ címen találnak.)

Csíkszereda, 2014. december 1.