(0 Szavazat)157 megjelenítés

Hargita Megye Tanácsának székhelyén, a márványteremben tanácskoztak február 11-én a SEEMIG projekt romániai részt vevői: a megyei tanács részéről Dobos Erika projektmenedzser volt jelen, valamint Bodó Julianna a Sapientia EMTE, Kiss Tamás a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Barna Gergő a szintén kolozsvári TransObjective Consulting, valamint Oláh Sándor a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (KAM) szakértője. 

Utolsó frissítés: szerda, 2014 február 12

A projekt elindításának oka, hogy napjainkban a migráció egyre nagyobb méreteket ölt, sok ember vállalkozik arra, hogy otthonától távol keresse a megélhetést. Térségünkben alig találunk olyan embert, aki valamilyen formában ne lenne érintett a migrációban (családban, rokoni, baráti, ismeretségi körben), akinek ne lenne tapasztalata vagy véleménye a témával kapcsolatosan. A SEEMIG legfőbb célja, hogy összegyűjtse a migrációs folyamatokkal kapcsolatos adatokat, értékelje azokat és ajánlásokat fogalmazzon meg az adatgyűjtés módszereivel kapcsolatosan. Fontos  célkitűzés ugyanakkor, hogy a különböző szintű döntéshozók (a helyi önkormányzatoktól kezdve az európai platformokig) az adatokat, elemzéseket felhasználják, és ezek ismeretében alkossák meg a migrációs folyamatok kezelésére vonatkozó stratégiájukat.
Az csíkszeredai előadás-sorozat indító mozzanataként Dobos Erika és Kiss Tamás bemutatták a SEEMIG projektet, amelyben nyolc délkelet-európai ország vesz részt. Érdekessége, hogy a tanulmányok elkészítésében kutatóintézetek és önkormányzatok együtt dolgoznak. A romániai partnerek Hargita Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, valamint a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. A előadások több, történeti és jelenkori szempontból is bemutatták az erdélyi magyar kisebbség migrációját.
Oláh Sándor, a KAM szakértője A székelyföldi migráció előtörténete című előadásának köszönhetően a hallgatóságnak lehetősége volt bepillantani a székelyek elvándorlástörténetébe a 19. század közepétől a rendszerváltásig. Az előadó számára Venczel József kutatásai jelentették a kiindulópontot: a székelyek már a 19. század közepén kezdtek külföldre vándorolni, főleg Amerikába, illetve Romániába az első világháború végéig. Ennek okai elsősorban gazdasági jellegűek voltak, nagy befolyásoló tényező volt az agrárszegénység, valamint a növekvő adóterhek. Az első világháború után 197 ezer magyar, főleg a nagyvárosokból, települt át Magyarországra. A szocialista korszakban aztán az országon belüli munkavándorlás volt elterjedt, nagyon sok székely telepedett le a Bánságban, valamint Szatmár környékén. Oláh Sándor előadása végén kitért a rendszerváltás környéki migrációra is: 1987 és 1993 között az erdélyi magyarság nagy része Magyarországra vándorolt.
Kiss Tamás, a kisebbségkutató intézet szakértőjének előadása, amelynek címe Migráció, demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok Romániában volt, a napjainkban tapasztalható elvándorlási folyamatot mutatta be, főként a 2011-es népszámlálási adatokra támaszkodva, valamint azokra reflektálva reálisabb tényeket kutatva. Amint az előadó mondta, ilyen méretű migráció egyedülálló a történelemben, jelenleg hozzávetően 3 millió román állampolgár él külföldön. Az országban egyébként az erdélyiekre jellemző a legkevésbé az elvándorlás, ez inkább érinti Románia déli és keleti régióit. Erdélyből a Szilágyságból, Dél-Erdélyből, valamint a Bánságból vándorolnak ki a legtöbben. A magyar kisebbség az utóbbi tíz év elvándorlási hullámában alulreprezentált, annak ellenére, hogy a magyar tömbközösség gazdasági szempontból a periférián él, derült Kiss Tamás előadásából.  
Bodó Júlianna Migráció és fejlődés, míg Barna Gergő Elérhető adatforrások, adatértelmezési és alapfokú elemzési technikák a közigazgatásban dolgozók számára címmel tartottak további két előadást. Az előadások után a meghívott intézmények képviselői ismertették a rendelkezésükre álló adatállományokat, illetve a jövőre nézve további adatokra vonatkozó igényüket is jelezték. Emellett bemutatták az adott intézmény kapcsolatát a migrációs folyamatokkal. Jelen voltak a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársai, a Sapientia EMTE szakértői és kutatói, valamint a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Soros Oktatási Központ, helyi önkormányzatok képviselői, valamint a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője.

Csíkszereda, 2014. február 11.