(0 Szavazat)72 megjelenítés

A kisebbségi nyelveken képzést nyújtó egyetemek, a sajátos helyzetben lévő régiók segítésére irányuló programok kidolgozásának, a mobilitás kétirányú jellegének fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Borboly Csaba Brüsszelben január 30-án, a Régiók Bizottsága (RB) 105. plenáris ülésén. Hargita Megye Tanácsának elnöke az RB raportőreként mutatta be véleménytervezetét Az európai felsőoktatás a világban címmel, amelyet egyhangúlag megszavazott a testület. A dokumentum előzetes tervezetét 2013. október 17-én küldték be az oktatásügyekért felelős szakbizottságnak, és november 13-án mutatták be az RB Oktatás, ifjúság és kutatás (EDUC) szakbizottsága ülésen, ahol egyöntetűen megszavazták.

Utolsó frissítés: péntek, 2014 január 31

A plenáris ülés kezdetén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – egyrészt figyelmeztetve a tagállamokat, másrészt válaszolva Michael Schneider, a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának elnökének – elmondta, fontosnak tartja, hogy a tagállamok konzultáljanak a helyi és regionális önkormányzatokkal a partnerségi megállapodás kidolgozása során. A bizottság elnöke jelezte, több panaszt is érkezett már hozzá, és olyan véleménye van az érintett tagállamokról, hogy azt nyilvánosan nem mondaná el, azonban azt kijelentette, a bizottság „figyelmezteti a tagállamokat, hogy vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat".
Csütörtöki felszólalásában Borboly Csaba elmondta, a véleménytervezet összeállításában előnyt jelentett, hogy többnyelvű régiót képvisel, ahol a kisebbségi tannyelvű felsőoktatás alig néhány évtizedes múlttal rendelkezik. A kidolgozást egyeztetések sorozata előzte meg: regionális konzultáció a román felsőoktatási intézmények képviselőivel, egyeztetés európai uniós intézmények szakértőivel, az Európai Bizottság felsőoktatási biztosával, valamint a litván elnökség oktatási képviselőivel.
– Az Európa 2020 stratégia kiemelt figyelmet fordít a felsőoktatás nemzetközivé tételére, és ennek kapcsán stratégiák kidolgozását ösztönzi. Úgy gondolom, hogy az EU a globális kihívásokra választ adhat a felsőoktatási partnerségeken keresztül, ezek növelhetik a kutatási és oktatási kapacitást, az egyetemek a tudástranszfer ügynökeivé válhatnak – fogalmazott az előadó.
A véleménytervezet javasolja, hogy a tagállamok olyan programokat dolgozzanak ki, amelyek segítik a sajátos helyzetben lévő régiókban a helyi és regionális szintű felsőoktatási intézmények nemzetközibbé válását. Egy ilyen program révén felhívhatnák a figyelmet a mobilitás kétirányú jellegének fontosságára, hogy a kibocsátó és a befogadó térség érdekeinek megfeleljen. A véleménytervezet kiemeli, hogy a soknyelvű és soknemzetiségű Európában fontos szerep juthat azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek egynél több nyelven – beleértve a kisebbségi nyelveket is – nyújtanak képzést. A multikulturális közegekben legalább két európai nyelvvel ismerkedhetnek meg a hallgatók, amely vonzó lehet a külföldi diákok számára. Ezért hangsúlyozza a nyelvi készségek jelentőségét a felsőoktatás nemzetközivé tételére irányuló erőfeszítések szempontjából. A véleménytervezet szerzői ugyanakkor javasolják a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet, fogadják nyitottsággal a partnerségi megkereséseket.
A Régiók Bizottsága nagy lehetőséget lát abban, hogy az európai felsőoktatási rendszer jó gyakorlatát és rendszerszerű megoldásait a szomszédos országokra és a csatlakozás előtt álló államokra is kiterjessze hiszen – egyebek mellett – így jobban biztosítható az ottani hallgatók mobilitása Európa felé, valamint a tehetségekért folyó versenyben is javulhatnak Európa esélyei.
A megyeelnök megköszönte a véleménytervezet előkészítésében felkért szakértő, Csák László segítségét (aki a csütörtöki plenáris ülésen is jelen volt), a Régiók Bizottsága és az európai néppárti frakció támogatását, ugyanakkor hangsúlyozta a szocialista frakció kompromisszumkészségét is a kisebbségi nyelvek és vidéki régiók ügyében.
Úgy összegezett: a tervezet elfogadásának kettős jelentősége van. Felhívja a figyelmet a vidéki régiókban működő egyetemek fontosságára – ilyen például a csíkszeredai Sapientia –, hogy ezen intézmények diákjai is ugyanolyan esélyeket kapjanak, mint a neves egyetemek diákjai. Továbbá az Európai Unió intézményeinek figyelmét a nemzeti kisebbségekre irányítja. Hozzátette: azért is fontos a dokumentum elfogadása, mivel korábban is tett javaslatokat a nemzeti kisebbségek és kisebbségi nyelvek viszonylatában, de ez az első javaslat, amelyet egyöntetűen elfogadott a szakbizottság. 
– A legfontosabb dolog mégis az, hogy a kis, regionális és kisebbségi egyetemek megkerülhetetlenül és egyértelműen az RB látókörébe kerültek, és ezzel az EU szakpolitikájának részévé váltak. Most a felsőoktatási intézményeken a sor, hogy éljenek a lehetőséggel – fogalmazott Csák László.
Borboly Csaba 2012 októberétől állandó tagja a Régiók Bizottságának, ezen belül pedig a Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE), valamint az Oktatás, ifjúság és kutatás (EDUC) szakbizottságba választották be, és az Európai Néppárt tagjaként vesz részt az üléseken. Az európai felsőoktatás a világban témában 2013. szeptember 16-án, a 19. szakbizottsági ülésen választották raportőrnek (előadónak).
A megyei tanácselnök RB-tagságáról és tevékenységéről bővebb információt a http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/ honlapon találhatnak. Borboly Csaba a Régiók Bizottsága plenáris ülésén elhangzott felszólalását a következő linken: http://www.youtube.com/watch?v=4826yQbcrtc&, míg az erről készült összefoglalót a Hargita Stúdió honlapján (http://hargitatv.ro/2014/brusszeli-igen-borboly-csaba-felsooktatasugyi-velemenytervezetere/), tekinthetik meg.  

Brüsszel, 2014. január 31.