(0 Szavazat)60 megjelenítés

Az önerőből építkező Hargita megyét, a román–magyar együttélés jobbá tételét, valamit a székelyföldiek kettős állampolgársága nyújtotta előnyöket ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének két munkatársával, Kendra Pace-szel, az emberi jogok  felelős politikai tisztviselőjével, valamint Rodica Bârlănescuval, a diplomáciai képviselet politikai osztályának munkatársával. A két vendég május 6-án látogatott Hargita megyébe, hogy az itteni helyzetről tájékozódjon.

Utolsó frissítés: kedd, 2014 május 06

A kisfalvak fejlesztése továbbra is elsődleges cél
Borboly Csaba a vendégeknek beszámolt Hargita Megye Tanácsa Kisfalu programjáról, valamint azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel a térség önmagát próbálja megszervezni akkor, amikor irányában Bukarest vagy Brüsszel érdektelenséget mutat. A hagyományos falukép, illetve a műemlékek védelme mellett arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a kistelepülések élhetőbbek legyenek. Ezt a célkitűzést indokolja minden elindított kezdeményezés, beleértve a kalákákat és a szakoktatás fellendítését. A szakképzés szolgálja az itthoni boldogulást, az agroturizmus fejlődését, és arra bátorítja a fitatalokat, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. Ezzel szorosan összefügg a Székely termék védjegy sikere, amely a helyi termelők kitartó és minőségi munkáját dicséri – számolt be a megyében folyó tevékenységről Borboly Csaba.

 

A jó román–magyar együttélésért is dolgoznak
A megyei tanács elnöke beszámolt a két népcsoport Hargita megyei jobb együttéléséért folytatott munkáról, az eddigi tapasztalatokról. Amint Borboly Csaba mondta, sajnálatos, hogy Hargita megyére csak akkor figyelnek fel, amikor a két népcsoport között nézeteltérés van, holott a térségnek éppen erre a cirkuszra lenne a legkevésbé szüksége. Ez az oka ugyanis annak, hogy a befektetők messziről elkerülik Hargita megyét, és nem szívesen kötnek itt üzletet. El kell érni, hogy a román fél is kimondja, hogy emiatt sem működik mindig zökkenőmentesen az együttélés, hiszen a románok és a magyarok ugyanazokkal a gyakorlati problémákkal szembesülnek a mindennapi életben. A békés együttéléshez bukaresti partnerekre is szükség van, akiknek nemcsak az lehet az érdekük, hogy a romániai magyar kisebbség megőrizze identitását, az itt élő románok ugyancsak kisebbségi jogokat kell élvezzenek, ez tehát kölcsönös érdek – hangzott el a vendégekkel folytatott megbeszélésen.

A romániai magyarok stabil szerepe Magyarországon
A 2011-ben érvénybe lépett magyarországi egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetőn körülbelül 200 ezer romániai magyar vált az anyaország állampolgárává is. A román politikum részéről ezzel kapcsolatban tanúsított kedvező hozzáállás jó példa Európa számára is, például Szlovákiával szemben.
A pozitív példa nyilvánvalóan a moldovaiak kettős állampolgárságának is köszönhető. Az elmúlt húsz évet azonban elvesztegette a román fél, nem szánt időt és energiát a két ország népének közeledésére, beleértve a gagauzokat is. Borboly Csaba elmondta, hogy ebben mint a legnagyobb magyarlakta megye vezetője szívesen részt vállal, támogat minden közeledést Moldova felé, mert a keleti szomszédunk fontos partnere lehet Hargita megyének már csak a turizmus terén is.
A találkozó végén Kendra Pace örömét fejezte ki, hogy lehetősége volt ismereteket szerezni a térségben élők helyzetéről, ugyanakkor elismeréssel nyilatkozott a megyében tapasztalható optimista hozzáállásról, a tenni akarásról és a kitartásról, amely – meglátása szerint – valóban fejlődéshez vezet.

Csíkszereda, 2014. május 6.