(0 Szavazat)67 megjelenítés

Évzáró rendezvényét tartották a Székelyföldi Akadémia előadás-sorozatnak a csíkszeredai megyeházán hétfőn, december 16-án. A meghívott szakemberek, előadók a közösségi összefogásról, a helyi termékek körforgásáról beszéltek, amelyek meghatározóak Székelyföld jövőjét tekintve.

Utolsó frissítés: kedd, 2013 december 17

Az jelenlévőket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte, majd ismertette a találkozó témáját. 
– Segítsük egymást összefogással, ne más vidékeken termelők profitját gyarapítsuk, biztosítsuk a szükséges körforgást azzal, hogy természetes és magas értékű, helyben előállított termékeket vásárolunk – mondta.
Tej útja címmel tartott előadást Tankó László, a Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet megbízott ügyvezető igazgatója, az Élő Szövet Alapítvány gazdasági munkacsoportjának vezetője. Felszólalásában a székelyföldi gazdatársadalom, a vállalkozói szféra, az intézmények, a civilszervezetek közötti összefogás mintapéldáját ismertette. Bemutatta a szövetkezet célját, amely a kis egységeket úgymond láncra fűzi és segíti őket értékeik érvényesítésében. Az alakulat létrehozását Hargita Megye Tanácsa kezdeményezte, de segítette az állattartó gazdák megyei egyesülete is.
– Az elmúlt rendszerben sok negatív példa született, meg kellett küzdeni az emberek bizalmatlanságával. De összefogással sikerült megvásárolni a székelykeresztúri tejgyárat, amelynek termékei egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek, és lépésről lépésre a vásárolók is tudatosabbak lesznek. A megfelelő körforgás az itt élők létkérdését is megalapozhatja – a szakember ezzel az építő jellegű hozzáállás fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve a tudatosság és a megfelelő értékrend kialakítását a lakosságban, cselekvésre késztetést, illetve azt, hogy képesek vagyunk alakítani jövőképünket. A helyi termék megvásárlásának értéke akár duplán is megtérülhet a közösségnek.
A gazdasági fellendülés a szellemi értékeink hozadéka, mondta előadása elején Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési részlegének vezetője.
– Egyéni utak helyett a partnerség ésszerű, ugyanakkor fontos a hosszútávú tervezés, ez szolgálja a közösség igényeit. Hangsúlyt kell fektetni a minőségre, a regionális tudat fejlesztésére. Aktivizálni kell erőforrásainkat és őrizni hagyományainkat. Őseink tudtak úgy együtt élni a természettel, hogy életminőséget biztosítottak, és közben nem károsították a környezetüket – mondta a szakember. A közösségi együttműködéshez elengedhetetlen az innováció, a szakképzés, az utánpótlás biztosítása, a gyakorlóterek kialakítása, a segítségnyújtás a nemzetközi tapasztalatokon keresztül, illetve a partnerségek kialakítása, tette hozzá Bányász József.
Borboly Csaba megyeelnök pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt évek kezdeményezései ma már egymást erősítik. Hozzátette: Hargita megyében nagy lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban és a minőségi élelmiszer-előállításában, ezeket kell kihasználni. A nem kedvező jogszabályok miatt a megyei tanács hatásköre eléggé korlátozott, de a Hargita Megyei Agrárkamara és Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete a lehetőségek feltárása és kiaknázása érdekében dolgozik.
Az előadások után a jelenlévők feltették kérdéseiket a szakembereknek, illetve megvitattak egy-egy felvetést, a hozzászólók között volt Márton István is, aki a megyében működő szövetkezetekről beszélt. 
Végül Borboly Csaba zárta a találkozót azzal, hogy a viták sorozatát a jövő évben is folytatják.

Csíkszereda, 2013. december 16.