(0 Szavazat)56 megjelenítés
Szeptember első hétvégéjén, a lövétei falunapok első napi programjának részét képezte a péntek délután a népházban megtartott Székelyföldi Akadémia, a Hargita Megye Tanácsa által szervezett előadás-sorozat.
Utolsó frissítés: kedd, 2013 december 03
Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere köszöntötte a felkért előadókat és a hallgatóságot, megköszönve a megyei tanácsnak a kezdeményezést és hogy nem egészen egy éven belül már másodszor láthatják vendégül a vidéki értelmiség tematikus tájékoztatását célul kitűző rendezvényt. A polgármester elmondta, a Székelyföldi Akadémia szervezőivel való egyeztetés során azért választotta a mezőgazdasági témát, mert a gazdák és a vidéki gazdálkodás szerepe ismét egyre inkább felértékelődik a székelyföldi társadalomban.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntő szavaiban kifejtette, hogy a vidékfejlesztés, de elsősorban a vendéglátás és a minőségi élelmiszerek előállítása az igazi kitörési pontja Székelyföldnek.
– Ebben a tekintetben nagyon szerencsésnek tartom a polgármester úr és a kollégáim közös témaválasztását. Olyan adottságaink vannak – és ez különösen érvényes az önök szűkebb szülőföldjére, Lövétére –, amelyeket összefogással egyre jobban ki kell tudnunk használni azért, hogy fiataljaink otthont tudjanak találni és építeni Székelyföldön. Hargita Megye Tanácsában az elkövetkezőkben is a legközvetlenebb támogató partnerre találnak önök és mindenki, aki a székely vidék fejlesztéséért szeretne tenni – hangsúlyozta Borboly Csaba hozzátéve: – A helyi termékek egyre több helyen megjelentek az elmúlt időszakban, mi magunk is egyre inkább tudatosan vásárlunk. Bízom benne, hogy egyre többen fogjuk fogyasztani az itthon megtermelt termékeket, mert így a munkahelyeknek és az elvándorlásnak a kérdése is egyszerűsödik, illetve számunkra kedvezőbb irányt vesz, legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti.
Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi vezetője A helyi gazdák és a vidék jövője címmel tartott előadást, amit Ferencz Lehel kertészmérnöknek a Fenntarthatóság, önellátás, szerves növénytermesztés – elméleti és gyakorlati példák című bemutatója követett. Bányász József előadásában hangsúlyozta, hogy a falusi közösségeket az elmúlt rendszerek megpróbálták szétbomlasztani, és ma már a mi székely falvainkban is egyre kevesebb a kaláka, ráadásul a közbirtokosságokat sem könnyű egyben tartani. A megváltozott világunkban ugyanakkor fontos az is, hogy haladjunk a korral, az újdonságokat ismerjük meg, és használjuk ki a mi előnyünkre. A tehéntartó gazdák tekintetében például látni kell azt, hogy sokkal előnyösebb, ha a tejet feldolgozzuk, és a sajtterméket értékesítjük, mint ha a tejet eladjuk – osztotta meg meglátásait a jelenlevőkkel a Caritas Vidékfejlesztés vezetője.
Az összefogás fontosságát hangsúlyozva Bányász József kitért az idei évben székelyudvarhelyi kezdeményezés alapján megalakult Élő Szövet – Térségi Közösségi Együttműködésért Alapítványra és az általa megfogalmazott Góbé Világ célkitűzésre is, amelyeket a helyi civil és gazdasági szereplők mellett felkarolt többek között Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, valamint Zsigmond Barna-Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
– A munkanélkülieket mi, vásárlók termeljük ki, amikor nem helyi termelőtől vásárlunk – sommázta előadása egyik leglényegesebb pontját Bányász József.
A Székelyföldi Akadémia lövétei állomásának záró részében Ferencz Lehel kertészmérnök interaktív előadást tartott, amelynek során számos gyakorlati példát járt körül a hallgatóság bevonásával a növénytermesztés világából. A beszélgetés alatt ugyanakkor az előző előadás több elméleti pontja is visszaköszönt, és több esetben is a gyakorlati példák igazolták az elméleti megközelítéseket.
Székelyudvarhely, 2013. szeptember 8.