(0 Szavazat)63 megjelenítés

Több Hargita Megye Tanácsa által megfogalmazott javaslatot foglalt bele Románia kormánya a szociális gazdaság nemrég jóváhagyott törvénytervezetébe. Ez bizonyítéka annak, hogy érdemes dolgozni, lényeges eredmény, ha a Hargita megyében megfogalmazott javaslatokat figyelembe veszik, összegezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Utolsó frissítés: kedd, 2013 december 17

A munkaügyi minisztérium két éve bocsátotta közvitára a szociális gazdaság törvénytervezetét, amely a harmadik gazdasági szektorként is nevezett folyamatokat hivatott szabályozni. A szociális gazdaságot a közösségi, az önkéntes és a szociális vállalkozási szektor gazdasági aktivitása jelenti, amely – mint minden más gazdasági szektorban – foglalkoztatást, pénzügyi tranzakciókat, vagyongazdálkodást, nyugdíjügyeket, kereskedelmet stb. jelent. Romániában már több mint három éve dolgoznak a civilszervezetek az ágazat fejlesztésén, de Hargita Megye Tanácsa programjai is kiemelten foglalkoznak a kis szociális gazdasági egységek fejlődésével, a megyei nonprofit szervezetek aktívan jelen vannak a szociális gazdaságban. Erre példaként hozhatók fel a Caritas foglalkoztatási programjai, a Domus Egyesület műhelyei, de ilyen szerveződési forma a zetelaki és a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó, a székelykeresztúri tejgyár vagy a majdnem minden településen működő gazdaszervezetek.
A megyei tanács több nemzetközi programban is részt vett, ahol az egymást támogató közösségi kezdeményezések szervezési formáiba, tevékenységeibe nyertek betekintést az intézmény szakemberei. Ilyen például a Progress projekt, amely révén öt ország képviselői egymás jó példáit megtekintve arra kerestek választ, hogy miként tud a szociális szektor új munkahelyeket teremteni.
A szóban forgó benyújtott módosító javaslatok egyrészt ezen program tapasztalatai, másrészt a megyei civilszervezetekkel, illetve a hazai civil szférával, elsősorban az Alapítvány a Civil Társadalom Fejlődéséért által működtetett Szociális Gazdasági Intézettel folytatott szakmai párbeszéd eredménye. Ugyanakkor jelentős szerepe volt Borboly Csaba megyeelnöknek a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) elnökségében folytatott tevékenységének is.
– Mindig hangsúlyoztam, hogy a társadalmi párbeszédnek intézményi szinten helyet és kiemelt figyelmet kell biztosítani, mert együtt több jó alternatívát látunk, és ki tudjuk választani a legmegfelelőbbet, ugyanakkor így erősebbek vagyunk, jobban tudjuk hallatni a hangunk. A november folyamán benyújtott javaslatok között is vannak olyanok, amelyeket nem fogadtak el, ezek esetében a kormány elsősorban az Nemzetközi Valutaalappal vagy más minisztériummal egyeztetett formát hagyott jóvá, de meggyőződésem, hogy a párbeszéd és a civil szférával való együttműködés, nem utolsósorban pedig honatyáink révén tudunk áttörést elérni a parlamenti vita során – nyilatkozta Borboly Csaba.
A megyeelnök hozzátette: lényegesnek tartja, hogy Hargita Megye Tanácsa munkatársai nemcsak ehhez a törvénytervezethez fogalmaztak meg eredményesen módosító javaslatot, hanem a piacok működésével kapcsolatosan, a tej tárolására alkalmas hűtőtankok vásárlására vonatkozó kezdeményezéshez, de a decentralizációs törvényhez is nyújtottak be módosítási javaslatot, annak ellenére, hogy a kormány által biztosított 24 órás konzultáció nagyon szűk keretet biztosít.
– Fontosnak tartom, hogy a szűkös határidők ellenére időt és energiát fordítsunk e tervezetek tanulmányozására, hisz sok mindent helyben valóságosabban látunk, mint ahogyan az egy bukaresti irodából látszik. Így továbbra is partnerségre kérem a szakmai szervezeteket, közintézményeket, a civil szférát, a megye parlamenti képviselőit és szenátorait, mert mint a szociális gazdaság törvénytervezete is mutatja, kitartó munkával és együttműködéssel befolyással tudunk lenni egy-egy törvénykezdeményezésre, amely a mindennapi életünkre van kihatással – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 2013. december 17.