(0 Szavazat)57 megjelenítés

Az aradi Agromalim Románia egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállítása, amelyet idén 25-ik alkalommal szeptember 11–14. között tartottak. A vásár ünnepélyes megnyitóján a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kabinetfőnöke, Lázár Zoltán is köszöntőt mondott. 

Utolsó frissítés: csütörtök, 2014 szeptember 18

– A magyar kamarai jelenlét valódi nyitásként értékelhető, hiszen ez az első alkalom, hogy ilyen jelentős Kárpát-medencei kiállításon önálló standon mutatkozik be a szervezet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kapcsolatokat, együttműködést, üzleti lehetőségeket kínál – mondta a kabinetfőnök. 
A kiállítás magyar pavilonjának megnyitóján Nagy Péter Tamás, a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a magyar agrárkamarai modell bizonyos elemei tanulmányozásra érdemesek.
– Romániában nincs kötelező tagság, ezért a helyi szervezetek nem kaptak erőre. A megyei tanácsok mellett szintén működnek állami forrásból finanszírozott kamarák, de szükséges a kettősség felszámolása. A cél az, hogy regionális mezőgazdasági kamarák szerveződjenek – jelentette ki az államtitkár.

Székelyföldiek is bemutatkoztak a NAK-pavilonban
A kamarai kiállítóhelyen, a nyolc magyarországi mellett, négy erdélyi gazda, illetve vállalkozás kapott helyet. Kovács Elek Etédről érkezett, pálinkái a sokatmondó Székely titok nevet viselik, és a termelő elmondása szerint célja, hogy az eddig csak disznóvágási kellékként használt kisüsti más minőségben is jelen legyen a piacon. Kovács Elek egyébként Gödöllőn végzett agrármérnöki szakot, a megszerzett tudását pedig szülőföldjén kamatoztatja.
Kedves Tamás sajtkészítő Csíkjenőfalváról érkezett Aradra, 27 fejőstehene van. Elmondása szerint a sajtok között nincs két egyforma, hiszen az állatok nem mindig ugyanazt a füvet eszik. A legtöbb árut a helyi vásárokon adja el, de szeretne a magyarországi kiállításokon is többször árusítani.
Szász Ilyés, korondi méhész saját termelésű különleges akác és hárs biomézet mutatott be a NAK pavilonjában.

Határon túliként nehezebb bekerülni a vásárokra
Nagy probléma a határon túli magyar gazdák számára, hogy a kóstoltatásra, árubemutatóra, termékversenyre hogyan juttatják el szabályosan termékeiket. Különösen a nem uniós tagországokból érkezők vannak nehéz helyzetben. Nem véletlen tehát, hogy éppen Aradon, az expó területén tartotta első ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának munkacsoportja, amely a bürokratikus akadályok enyhítésére tett javaslatot.
Lázár Zoltán, a munkacsoport vezetőjeként az ülésen hangsúlyozta, hogy a termékbemutatókon való részvételt kellő odafigyeléssel kell kezelni, hiszen az együttműködés csak akkor sikeres, ha a határon túliak is be tudják mutatni termékeiket, például a sajtot, a hústermékeket, a mézet, valamint az ízletes székely pálinkákat.
Az ülésen a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségét Virág László elnök, a Vajdasági Agrárképviseletek Szövetségét Nagy Miklós elnök, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Szövetségét Balaskó József elnök képviselte. Nagy Károlyné vámszakértő mint külső tag vett részt.

Fórumot tartottak az Arad megyei magyar gazdák 
Az Agromalim zárónapján az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete XV. Gazdafórumán a következő uniós támogatási ciklus volt a fő téma. Az elhangzott előadások tanúsága szerint Romániában a magyarországitól eltérő szemlélet alakult ki. A kis- és közepes gazdaságokat támogató magyar politikával ellentétben, a bukaresti modell a 2015–2020-as ciklusban inkább a nagybirtokoknak kedvez, az elnyerhető források zömére csak azok tulajdonosai nyújthatnak be sikerrel pályázatot.
A NAK elnöki kabinetfőnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a Kamara a kormánnyal együttműködési szerződést kötött, de nem érdekképviselet, hanem köztestület, amely tagjainak folyamatosan bővülő szolgáltatásokat nyújt, kézzel fogható piaci előnyöket kínál. Májusban úgy változott a Kamara alapszabályzata, hogy a határon túli gazdaszervezetek pártoló tagként bekapcsolódnak a Kamara tevékenységébe, rövid és közép távon is kihasználva a magyarországi gazdáknak járó lehetőségeket.

Csíkszereda, 2014. szeptember 18.