(0 Szavazat)31 megjelenítés

Csíkszéki gazganapokat szerveztek a hétvégén, szeptember 29-30. között, a rendezvény a csíkszeredai megyeházán szervezett szakmai fórummal kezdődött, majd a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ udvarára várták a résztvevőket, hogy szurkolhassanak a számos lovas vetélkedőn a kedvenceiknek. 

Utolsó frissítés: hétfő, 2017 október 02

Tavaly első alkalommal tartottak agrárkonferenciát, akkor a fejlesztések, képzések témákat járták körbe, idén a biztonságra összpontosítottak, abból az elgondolásból, hogy hiába beszélünk fejlődésről, ha a gazdák és termésük nincsen biztonságban, mert ha a gazda bizonytalannnak érzi magát azon a területen ahol van, akkor elmegy arról a vidékről, ezért foglalkozni kell ezzel a problémával.

Elsőként Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba mondott köszöntőt, aki kitért arra, hogy az intézmény tevékenysége miként kapcsolódik a vidék-biztonság témakörhöz.

- A gazda a mezőn, az erdőben biztonságban kell érezze magát, és biztonságban kell tudja állatait, eszközeit, termését, ezért sajnos harcolnunk kell. A vadkárok miatt ebben az évben számos gazdában felmerülhetett a kérdés, hogy megéri-e gazdálkodni. Össze kell fogjunk azért, hogy a polgárőrségeink megerősödjenek, hogy tudjuk saját határainkat megvédeni nemcsak a vadállatokkal, de a rossz szándékú emberekkel szemben is, mert enélkül hiába beszélünk autonómiáról – fogalmazott a megyeelnök. Továbbá megköszönte mindenkinek a hozzáállást, amit tanúsítottak vadkár ügyben, hogy csatlakoztak a bukaresti felvonuláshoz, aláírták a népügyvédjéhez benyújtott petíciót, mivel ennek köszönhetően már mindenhol kezdik elismerni, hogy tenni kell a vadkárok ellen. Hozzátette, nagyon fontos volt a kommunikáció, hangosabbak tudtunk lenni, jobban tudtunk érvelni, több helyre el tudtunk jutni. Illetve a szakemberek segítségét is megköszönte, kiemelte a gödöllői Szent István Egyetem hallgatóit. Hozzátette, a megyei tanács az egyetemi évek alatt ösztöndíjat, gyakorlati időszakot biztosít ezen terület tanulóinak is, a tanulmányok befejezése után pedig, aki szeretné a megyei tanácsnál kamatoztathatja vidékfejlesztés témában szerzett tudását.Valamint a magyar kormány ez ügyben nyújtott támogatását is megköszönte, biztonság kérdésben a magyar-magyar kapcsolatból is sokat lehet tanulni, fogalmazott a megyeelnök. Megemlítette a Natura 2000-es kompenzációt is, ami a mai napig késik, a mezőgazdasági minisztérium múlasztásából, más országokkal ellentétben. Feltette a kérdést, hogy mi lesz 2021-től, mert a jelenlegi kormány nem hallatja a hangját Brüsszelben.

A program meghívottjait Becze István megyei tanácsos mutatta be, aki egyúttal megköszönte a magyarországi minisztériumnak a hozzáállást, amit tanúsítanak a határontúli gazdákkal szemben. A Földművelésügyi Minisztérium részéről Tóth Katalin nemzetkösi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vett részt a konferencián, aki köszöntőjében kitért a migráció témára, amelyet háborús konfliktus, vagy éhinség vált ki. Nemzetállamok szintjén kell megtalálni erre a megoldást, megélhetést bitosítani mindenkinek, mert ez által lesz értelme az életnek, megfelelően kell felhasználni az erőforrásokat, saját termékeket nagyobb körökben értékesíteni, exportálni, jövőképet biztosítani a fiataloknak – csak néhányat sorolva azok közül, amelyekben a megoldást látja a helyettes államtitkár. Lázár Zoltán külgazdasági attasé szintén megélhetésről beszélt, ami ha biztosítva van, akkor a fiatalok visszajönnek Székelyföldre. Sebestyén Csaba parlamenti képviselő úgy fogalmazott: ahol a vidék rendben van, ott a nemzet is rendben van, a vidék biztonsága a nemzet biztonságát is jelenti, mert mindig a vidékre támaszkodva tudott felállni a nemzet, először a vidék problémáit kell megoldani, mert ha a gazda nem marad ott, akkor nem lesz vidék sem. Hozzátette, azon kell dolgozni, hogy a gazda tudja eladni, amit megtermel, és vonzóva kell tenni a vidéket a fiatalok számára. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója a klimaváltozásról beszélt, amely révén olyan zöldségek és gyümölcsök teremnek meg vidékünkön, amelyek korábban nem.

Szombaton a csíkszentsimoni ifjúsági fúvószenekar toborozta az embereket az egész napos rendezvényre, majd a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tartott lovas bemutatót. A folytatásban színpadra lépett a Kükürcsin és a Kankalin néptánccsoport. A nap folyamán díjazták a legnagyobb pityókát termesztő gazdát is, az első díjat a csíkszentmártoni Szőcs Tibor érdemelte ki, az ő pityókája 1785 grammot nyomott. Az idei gazdanapok Republic-koncerttel zárultak.

Csíkszereda, 2017. október 1.