(0 Szavazat)83 megjelenítés

A medvetámadások túlélői maradandó testi-lelki sérüléseket szenvednek, ami külön figyelmet érdemel a természetvédelmi szabályozások kialakításakor, hiszen az emberi élet védelme elsődleges – mondta felszólalásában Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke október 19-én, szerdán Svédországban, a Régiók Bizottsága (RéB) Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának ülésén, A LIFE program félidős értékelése című dokumentumról szóló vitán.

Utolsó frissítés: csütörtök, 2016 október 20

Emlékeztetett arra, hogy korábbi ENVE-ülésen is szólt már a Hargita megyét is érintő problémáról, a kárpáti barnamedve túlszaporodásáról, most viszont egy újabb szempontra, a medvetámadások túlélőinek – akik száma évről évre nő Romániában, ezen belül Hargita megyében is – sérüléseire is felhívta a figyelmet.

A dokumentumhoz a megyeelnök három témában szólt hozzá: az emberélet, illetve tulajdon védelme, a vadföldek létrehozása, valamint a környezetvédelmi alapok hatékonyabb felhasználása.

– Tekintettel mindezekre úgy gondolom, nagyon fontos foglalkozni a problémával ebben a jelentésben, és erős EU-szintű támogatásra van szükség a megoldáshoz – jelentette ki hangsúlyozva: a LIFE programnak figyelembe kell vennie azokat a tényezőket is, amelyek veszélyt jelentenek az emberi életre vagy tulajdonra. Emellett azt javasolta, hogy e veszély elhárítására alkalmasak lehetnek az úgynevezett vadföldek, amelyeket a hegyekben hoznának létre az állatok etetésére, így azok a vadakat természetes környezetükben, az emberi településektől távol tartanák, ami védelmet jelentene számukra.

Borboly Csaba feltette a kérdést, hogy vajon mi a hatásuk a konferenciáknak, szemináriumoknak, szórólapoknak, mert szerinte inkább konkrét lépésekre lenne szükség.

– Az Európai Unió a LIFE programon keresztül eddig 2143 millió euró támogatást biztosított környezet- és természetvédelmi projektek számára. Hatalmas összegekről beszélünk, amelyek érdemi felhasználása körül sok a kérdőjel. Eddig Románia 43 projektben vett részt a LIFE programon keresztül, amely a különböző vadállatfajok eredeti élőhelyének fenntartását célozta meg. Figyelembe véve a medvék körül kialakult jelenlegi helyzetet, joggal vetődik fel a kérdés, mennyire voltak eredményesek ezek a projektek. Az állat- és környezetvédő szervezetek hatalmas mennyiségű összegeket költenek el konferenciák és szemináriumok megszervezésére, plakátok és szórólapok szerkesztésére és szétosztására, amelyeknek érdemben semmilyen érezhető és mérhető hatásuk nincs. A támogatások kiutalása esetében azokra a projektekre kell fókuszálni, amelyek mérhető célokat fogalmaznak meg. Véget kell vetni a „kirakat-projektek” támogatásának, és olyanokat kell előnyben részesíteni, amelyeknek közük van a valósághoz, és konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Nem csupán a környezetvédelem és biodiverzitás megőrzését célzó projekteket kell támogatni, hanem figyelembe kell venni a jelenlegi helyzetet és ennek függvényében olyan konkrét intézkedéseket támogatni, amelyek célja a vadállatok eredeti élőhelyüken való megtartása, különösképpen a hegyvidéki területeken. Továbbá olyan lépésekre van szükség, amelyek konszenzust teremtenek az állat- és természetvédő szervezetek és a vadászegyesületek, az ott élő lakosság, a gazdálkodó emberek, az erdőtulajdonosok és a természetjárók között. Nagyon nincs rendben, hogy egy medvetámadás esetében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen megelőző intézkedéseket hozzunk. Párbeszéd, konszenzus, érdemi intézkedés – ezt a három dolgot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk cselekedni! – véli a Hargita megyei elöljáró, aki kifejezte reményét, hogy a RéB jelentése nyomán az Európai Bizottság is foglalkozni fog a kérdéssel.

Elmondta azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa a LIFE programhoz három pályázatot nyújtott be, de egyik sem nyert, azaz nem adtak zöld utat a Hargita megyei elképzeléseknek. Az első a nagyvadak ökológiai folyosóinak kialakítását célozta a Gyergyói-medencében, a második a hód-ember viszony tanulmányozásáról szólt, a harmadik pedig a LIFE – WEST (Waste Energy Sinergy Treatment) című projekt volt.

A megyeelnök ezúton is köszöni a sok hasznos véleményt, amit a szakbizottsági ülésen való felszólalása ügyében meghirdetett konzultációjára küldtek, és sajnálja, hogy környezetvédő, állatvédő szervezetek részéről csak egy hozzászólás érkezett.

A Life program munkadokumentuma a december 1-i ENVE szakbizottsági ülésre készül el, addig lehetőség lesz módosító javaslatok benyújtására. A dokumentumról a jövő évi plenáris ülésen, február 8-án szavaznak.

Borboly Csaba e témában tett korábbi javaslatait belefoglalták a RéB madárvédelmi és élőhelyvédelmi témájú jelentésébe a 2015. december 4-i plenáris ülésen. Ennek nyomán a Hozzájárulás az EU madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvének célravezetőségi vizsgálatához című dokumentumba bekerültek a megyeelnöknek a vadkárokra, azok megtérítésére, valamint a közbiztonság és a közegészségügy biztosítására vonatkozó módosítói. (Bővebben: http://www.borbolycsaba.ro/hirek/brusszeli-elorelepes-medveugyben/)

A LIFE programról itt olvashatnak: (http://ec.europa.eu/environment/basics/natural-capital/life/index_hu.htm)

Hargita Megye Tanácsa elnökének RéB-beli tevékenységéről a következő címen tájékozódhatnak: http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/

Csíkszereda, 2016. október 19.