(0 Szavazat)68 megjelenítés

Társadalmi együttélés Hargita megyében címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Hargita Megyéért Egyesület Hargita Megye Tanácsával együttműködésben szeptember 21-én. A megbeszélésen az előadások a különböző etnikumokhoz tartozó együttélés jellemzőinek, kitörési lehetőségeinek, problémáinak témakörét érintették.

Utolsó frissítés: kedd, 2015 szeptember 22

Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte a résztvevőket, aki elmondta, a megyei tanácsnál igyekeznek jó példákkal szolgálni a többi megyének és az egész országnak. Mint kifejtette, a téma kapcsán már korábban elkezdték egy együttélési kódex kidolgozását, jelen beszélgetés célja is a kódex minél szélesebb körű előkészítése. Ugyanakkor kiemelte, arányosan irányítanak forrásokat a megye északi részébe is, külön kulturális pályázati rendszert dolgoztak ki, beruházásokat, komoly útjavításokat végeznek a térségben.

– A kerekasztal célja, hogy lehetőséget biztosítsunk a problémák azonosításához, megoldások kereséséhez a megyében lakó különböző etnikumú lakosság harmonikus együttélése érdekében – emelte ki Incze Csongor.

Elsőként Proca Ion megyei tanácsos osztotta meg a témával kapcsolatos meglátásait. Mint elmondta, régi csíkszeredai, román ajkú lakosként értekezik a román–magyar együttélés kérdéseiről a térségben. Elmondta, tanárként sok magyar és román anyanyelvű diákkal állt kapcsolatban, ugyanakkor a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjeként is számos etnikai alapú problémával találkozott. Szerinte fontos, hogy ne érzelmi alapon kezeljék a kérdést az illetékesek, hanem pontos információk alapján, éles tisztánlátással oldják meg a felmerülő problémákat.

Horváth István szociológus, a kormány Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta, a közvélemény-kutatások alapján Hargita megyében elterjedt az a vélekedés, hogy egymás mellett élés van, nem együttélés vagy jó együttműködés. Horváth bemutatta a román és a magyar ajkú lakosság arányait a megyében, elmondta, hogy a román lakosok tömbben élnek, legfőképp a megye északi részében, sehol nem jellemző az egyik kisebbség 25–50% közötti aránya, amely szociológiai kutatások alapján konfliktusokat szülhetne a két etnikum között. Ugyanakkor viszonylagos demográfiai stabilitás jellemző a magyar–román viszonyban, ami szintén csökkenti a konfliktus kialakulásának lehetőségét. Horváth István előadása nyomán sok érdekes adattal gazdagodhattak a résztvevők, például kiderült, hogy a megyében élő román lakosság közül minden ötödik vegyes házasságban él, ugyanakkor városon sokkal jelentősebb a vegyes házasságok száma, ami azt mutatja, hogy a vegyes településeken sokkal nagyobb a kölcsönhatások száma. A miért kellene együtt élni kérdésre azt a választ adják a kutatások, hogy a struktúra nem indokolja, nincs motiváció az együttélésre. Kettős hatalmi szerkezet alakult ki a megyében, a románok a prefektushoz fordulnak a problémáikkal, a magyarok a megyei tanácshoz.

– Kevés az olyan típusú intézmény, amely transzlokális integrációt valósít meg, a településeket összehozná, nincsenek olyan típusú kontextusok, amelyek hosszú távon az együttműködésre motiváljanak. Csendes egymás mellett élés van – fejtette ki Horváth. Ugyanakkor a demográfiai adatok alapján a roma lakosság száma gyorsan gyarapodik, jelentősen növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, különösen Keresztúr térségében, ebben az ütemben hamar elérhetik azt a kritikus 25–50 közötti százalékot, amely esetén komoly lehetőség van konfliktusok kialakulására.

Végezetül Sándor Csilla, a Gelem Gelem Egyesület alelnöke bemutatta a Hargita megyei romák helyzetét. A résztvevők részéről számos értékes felvetés érkezett, mint a siménfalvi sikermodell, ahol a magyarok és a romák versengnek, hogy ki tud jobb kosarakat készíteni és eladni. Ugyanakkor elhangzott, hogy kevés, a romák integrálásával foglalkozó civilszervezet van, és a számarányukhoz képest kevés az erre irányuló uniós pályázat is a megyében. Következtetésként elhangzott, hogy mindenki felelőssége és feladata a probléma megoldása, mind a helyi önkormányzatoknak, mind a megyei szerveknek, civilszervezeteknek ki kell venniük a részüket a probléma kezeléséből.

A kerekasztal-beszélgetés része annak a közvitának, amelyet Hargita Megye Tanácsa az etnikumközi kapcsolatokat és többnyelvűséget célzó, 2014/301-es számú határozata alapján folytat, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködve. A dokumentum a következő linken tanulmányozható: http://hargitamegye.ro/testulet/tanacshatarozatok.html

Csíkszereda, 2015. szeptember 21.