Székelyföldi Civil Napok - beszámoló

Székelyföldi Civil Napok, Sepsziszentgyörgy, 2010. június 18-19.

(0 Szavazat)106 megjelenítés

- beszámoló -

Június 18–19. között került sor Sepsiszentgyörgyön az első Székelyföldi Civil Napokra, Kovászna és Hargita Megye Tanácsának közös szervezésében.

A rendezvény első napján Közös tér, közös örökség címmel rendeztek konferenciát, amelyen Hargita, Kovászna és Bakó megyei civil szervezetek képviselői, önkormányzati képviselők, meghívottak vettek részt.

A június 18-án, pénteken tartott megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta: a megyei és helyi önkormányzatok is civilbarát intézményekké váltak, fontos a civil szféra és az önkormányzatok közti együttműködés, hiszen a szubszidiaritás nélkül nehéz lenne elképzelni a térség jövőjét. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy Székelyföld jövőjére nézve a civil kezdeményezéseknek a szerepe meghatározó.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
„Miénk itt a tér, miénk itt a felelősség” – hangsúlyozta Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen mondott beszédében. Kitért a civil kezdeményezések fontosságára, aláhúzva, hogy az összefogás akkor is fontos, ha ezzel néha az önkormányzatok orra alá törnek borsot. A városatya szerint, vállalkozók és civilek hiányában nem lehet sem egy város, sem az önálló Székelyföld jövőjét elképzelni.
Székelyföldön az országos átlagnál jóval több civil szervezet létezik – mondta megnyitó beszédében Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Közölte, 2001-től folyamatosan nőtt a megpályázható összegek értéke és a pályázók száma is: a kezdeti 139 programhoz képest ma már 399 pályázót támogat az önkormányzat.
„Kovászna megyében nagy hagyománya van a civil összefogásnak, példa erre a számos önkéntes tűzoltó, de civil kezdeményezés nyomán született meg a pár hete megrendezett huszártoborzó is. Fontos, hogy azok a civil szervezetek amelyeket támogatunk nemes és jó célt szolgáljanak” – fűzte hozzál Tamás Sándor.
A konferencián több előadás is rámutatott a civil kezdeményezés fontosságára, a közösségi összefogás szép eredményeit vonultatva fel.
Elsőként Sarudi Sebestyén József, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Határon Túli Emlékek Osztályának munkatársa tartott előadást Közös tér, közös örökség címmel. Az előadó bemutatta a magyar kulturális tárca által elindított Nemzeti Örökség Program eredményeit, amelynek célja az egykori szocialista országok területén található műemlékek, közös örökségünk megőrzése, óvása, amely több helyszínen is a helyi civil kezdeményezésekre alapult.
A nap végén a projekt eredményeit Közös tér, közös örökség - Megújuló építészeti örökség a Kárpát medencével címmel nyílt kiállítás, ugyancsak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A konferencia Kinda István előadásával folytatódott Néprajzi értékek a 21. századi Székelyföldön címmel. Az előadó arra a gyakran feltett kérdésre próbált válaszolni, hogy “léteznek-e még településeinken néprajzi értékek?”. E néprajzi értékeink megőrzését, átörökítését helységeinkben több civil szervezet is célul tűzte ki, a Hargita megyei résztvevők között is sok hagyományőrző egyesület képviseltette magát.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Péter Alpár székely kultúrtáj és a kortárs képzőművészet című előadása a természet-művészet lehetőségeit kutatta térségünkben, és több olyan példát is bemutatott a nagyvilágból, ahol civil kezdeményezés nyomán, önkéntes és vállalkozó kedvű képzőművészek, helyi lehetőségeket kihasználva, maradandó értéket alkottak.
József Álmos előadásában a háromszéki és tusnádi fürdőhelyek kialakulását mutatta be, majd Borbáth Mónika, a budapesti Ars Topia Alapítvány csíkszeredai kirendeltségének munkatársa a 10 éves a székelyföldi fürdő- és közösségépítő kaláka-mozgalom címmel bemutatta alapítványuk tevékenységét, eredményeit, megvalósult projektjeit, bárki számára követendő példát állítva. Mint hagsúlyozta, a kalákában végzett munka adomány, szabad akaratból, szeretettel végzett munka, karitatív tevékenység, amit a közös alkotó munka élménye tesz különlegessé. Nemcsak az eredményekről beszélt, de részletesen bemutatta, az alapítvány hogyan szervezi a helyi közösségek segítségével tíz éve a fürdőhely- és forrásfelújító kalákákat. Egyébként az előadások után a 10 év kalákáiból Székelyföldi népi fürdők helyreállítása című kiállítást is megtekintették a résztvevők a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban.
Az előadássorozatot Albert Zoltán–Papucs András előadópáros A természet és táji értékek megőrzése Háromszéken című bemutatója zárta, amelyben az előadók ugyancsak a civilek önkéntes munkájára alapozva, a háromszéki felújított borvízforrásokat és további terveket mutattak be, hagyományos és modern, használható ötleteket ötvözve, de bemutatták a kommandói erdei vasút és siklópálya helyreállításának munkálatait, vagy a Sepsiszentgyörgyre beszállított 100 éves, rozsdás gőzmozdony konzerválását, amelyet a helyiek szintén önkéntes munkával próbálnak megoldani.
A rendezvény második napján, június 19-én a sepsiszentgyörgyi új sportcsarnok szomszédságában található téren rendezték meg a civil kiállítást és vásárt, amelyen a résztvevő civil szervezetek mutathatták be tevékenységüket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hargita megyéből 10 civil szervezet (az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete, a csíkszeredai Varga Károly Egyesület, a Zöld SzékelyFöld Egyesület, a Kalot Egyesület, a kőrispataki Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete, a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület, a Füles Egyesület, Egyesület a könyvtárakért és levéltárakért stb.) képviseletében 26 személy vett részt a rendezvényen, de jelen volt jó néhány háromszéki szervezet (a Civilek Háromszékért Szövetség, a Pro Vita Minis, a Caritas Családsegítő szolgálat Kovászna megyei kirendeltsége, a Csiporkázó Játszóház, a Guzsalyas Alapítvány, a Speciosa Egyesület és mások), valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is.
A szervezetek promóciós anyagok, környezetvédelmi játékok vagy éppen játszóházak, kézművesfoglalkozások szervezésével nyújtottak ízelítőt tevékenységükből. Kovászna és Hargita Megye Tanácsa az infrastruktúrát, a résztvevők ellátását és szállítását biztosította.
Bár idén több népművészeti hagyományőrző egyesület képviseltette magát, hasznos lenne, ha jövőre több szervezet csatlakozna, bemutatva így a működési szakterületek szélesebb skáláját, lévén, hogy a rendezvény jó alkalom a kapcsolatteremtésre, a szervezetek közötti tapasztalatcserére, valamint arra is, hogy a nagyközönség megismerhesse a nem kormányzati szervezetek tevékenységét.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, március»
hkscpsv
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774